Klaus eredetileg arra hivatkozva követelte a mentességet, hogy annak hiányában a második világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphetnének fel. Végül azonban az elfogadott uniós szövegben semmilyen utalás nincs a Benes-dekrétumokra.
A cseh mentességet az a jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet az uniós tagállamok akkor fognak ratifikálni, amikor egy újabb ország EU-taggá válásáról szóló dokumentum - vélhetőleg a horvát csatlakozási szerződés - egyébként is a tagállamok elé kerül ratifikálásra. A jegyzőkönyv a ratifikálással válik majd jogilag kötelező érvényűvé.
Az EU-csúcson kidolgozott nyilatkozat szerint a tagállamok eltökéltek abban, hogy a Lisszaboni Szerződés még ez év vége előtt életbe lépjen. Ehhez arra van szükség, hogy a szerződést mind a 27 tagállam a saját jogrendje szerint ratifikálja, amivel már csak Csehország adós.
A csúcstalálkozó résztvevői a csehek megnyugtatására leszögezték, hogy azok a kérdések, amelyekben a Lisszaboni Szerződés nem ruházza át az illetékességet az unióra, a tagállamok illetékességi körében maradnak.
Miután a cseh ratifikációt minden jel szerint sikerült biztosítani, rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt mondta, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba léphet. Ennek az a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal - a testület jövő kedden ül össze a témában -, Klaus pedig valóban aláírja a cseh ratifikációs okmányokat.
A cseh mentességet az a jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet az uniós tagállamok akkor fognak ratifikálni, amikor egy újabb ország EU-taggá válásáról szóló dokumentum - vélhetőleg a horvát csatlakozási szerződés - egyébként is a tagállamok elé kerül ratifikálásra. A jegyzőkönyv a ratifikálással válik majd jogilag kötelező érvényűvé.
Az EU-csúcson kidolgozott nyilatkozat szerint a tagállamok eltökéltek abban, hogy a Lisszaboni Szerződés még ez év vége előtt életbe lépjen. Ehhez arra van szükség, hogy a szerződést mind a 27 tagállam a saját jogrendje szerint ratifikálja, amivel már csak Csehország adós.
A csúcstalálkozó résztvevői a csehek megnyugtatására leszögezték, hogy azok a kérdések, amelyekben a Lisszaboni Szerződés nem ruházza át az illetékességet az unióra, a tagállamok illetékességi körében maradnak.
Miután a cseh ratifikációt minden jel szerint sikerült biztosítani, rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt mondta, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba léphet. Ennek az a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal - a testület jövő kedden ül össze a témában -, Klaus pedig valóban aláírja a cseh ratifikációs okmányokat.