A megye legkülönbözőbb részeiről érkezett népi iparművészek által készített egyedülálló késeket, puskákat, csengőket és dísztárgyakat tekinthették meg az érdeklődők, akik a népművészek munkájáról szóló videókat is nézhettek.
Csengőöntő
Hodossy Gyula, a csengőöntő mester elismert szakembernek számít. Beszédéből azt is megtudtok, hogy már az 1910-es években járták az országot a vándor csengettyűöntők. Gyula bácsi munkásságában nagy szerepet játszott felesége, aki nagyon sokat segített neki. „Együtt sírtunk, együtt nevettünk feleségemmel mindig” - mesélte az elismert mester.
Előadásából kiderült, a „juhászbot” nem csupán a juhok terelésére szolgáló eszköz, hanem önvédelemre is jó. Régebben egy-két kutyával is meg lehetett védeni az 50 holdas kukoricatáblát, manapság sokkal több a tolvaj, gyakran 5-6 kutya is kevés.
Ráspolyvágó
Nagyon ritka mesterség a ráspolyvágás, melynek Magyarországon egyik legnagyobb képviselője Szajkó Sándor, aki súlyosbodó betegsége miatt nem tudott megjelenni az eseményen. Egy vele készített videón a speciális ráspolyok készítésébe avatta be a nézőket Sándor bácsi.
A kisfilmből megtudhattuk azt is, hogy a ráspolykészítésnek több évszázados hagyománya van. Az utóbbi három évben már nem dolgozik a mester betegsége miatt.
Puskaműves
Farkas Bertalan puskaműves 1995-ben szerezte meg a puskaműves képesítést. Bertalan beszélt arról, hogy ez igen nagy odafigyelést és precizitást igénylő szakma, ezred-milliméterek is számítanak, ha a nem pontosan passzol a puska valamelyik alkatrésze, életveszélyes balesetek is történhetnek. Fő profilja az egyedi vadászfegyverek készítése. „A fegyvert is az emberre kell szabni, mint egy kényelmes ruhát”- mondta az iparművész, akinek a lánya formatervezőként tanul Budapesten a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Még több fotó itt!
Csontfaragó
Csehné Séra Tünde tevékenysége két profilból áll össze: egyik a népművészeti irány, másik a vadász-eszközök készítése. Előbbibe a pásztor és csontékszerek, utóbbiba a vadászathoz szükséges tárgyak tartoznak. Férje is hasonló területen dolgozik, késeket készítő iparművész. Tünde leginkább csontfaragással foglalkozik, ám készített már bőrdíszeket is. Különleges alkotásai a tülökből készített kürtök. „minden ember tehetséges valamiben…” - mondta Tünde, aki elmondása szerint valószínűleg az egyetlen női népi-iparművész hazánkban.
Késes népi-iparművész
Nem túlzás, hogy a magyar késes mesterek közül talán a legtöbb nemzetközi elismeréssel rendelkező Debreczeni Sándor „termékei” rendkívül magas színvonalat képviselnek. A sokszor külföldi megrendelőknek készülő kések ára több százezer forintra rúg.
Sándor olyan „alkatrészekből” készíti például késeinek markolatát, mint a szarvasagancs, vízi bivaly -, marha -, vagy mamutagyar, a pengék Solingen rozsdamentes acélból vannak. A tok is speciális: strucclábból, cápabőrből, tengeri kígyó bőréből és egyéb extra anyagból készülnek. A Miskolcon élő mester egyedi és extra minőségű termékeivel a Magyar Kézműves Remek elismerést is elnyerte.
Szöveg és fotó: Búzafalvi Tamás
Csengőöntő
Hodossy Gyula, a csengőöntő mester elismert szakembernek számít. Beszédéből azt is megtudtok, hogy már az 1910-es években járták az országot a vándor csengettyűöntők. Gyula bácsi munkásságában nagy szerepet játszott felesége, aki nagyon sokat segített neki. „Együtt sírtunk, együtt nevettünk feleségemmel mindig” - mesélte az elismert mester.
Előadásából kiderült, a „juhászbot” nem csupán a juhok terelésére szolgáló eszköz, hanem önvédelemre is jó. Régebben egy-két kutyával is meg lehetett védeni az 50 holdas kukoricatáblát, manapság sokkal több a tolvaj, gyakran 5-6 kutya is kevés.
Ráspolyvágó
Nagyon ritka mesterség a ráspolyvágás, melynek Magyarországon egyik legnagyobb képviselője Szajkó Sándor, aki súlyosbodó betegsége miatt nem tudott megjelenni az eseményen. Egy vele készített videón a speciális ráspolyok készítésébe avatta be a nézőket Sándor bácsi.
A kisfilmből megtudhattuk azt is, hogy a ráspolykészítésnek több évszázados hagyománya van. Az utóbbi három évben már nem dolgozik a mester betegsége miatt.
Puskaműves
Farkas Bertalan puskaműves 1995-ben szerezte meg a puskaműves képesítést. Bertalan beszélt arról, hogy ez igen nagy odafigyelést és precizitást igénylő szakma, ezred-milliméterek is számítanak, ha a nem pontosan passzol a puska valamelyik alkatrésze, életveszélyes balesetek is történhetnek. Fő profilja az egyedi vadászfegyverek készítése. „A fegyvert is az emberre kell szabni, mint egy kényelmes ruhát”- mondta az iparművész, akinek a lánya formatervezőként tanul Budapesten a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Még több fotó itt!
Csontfaragó
Csehné Séra Tünde tevékenysége két profilból áll össze: egyik a népművészeti irány, másik a vadász-eszközök készítése. Előbbibe a pásztor és csontékszerek, utóbbiba a vadászathoz szükséges tárgyak tartoznak. Férje is hasonló területen dolgozik, késeket készítő iparművész. Tünde leginkább csontfaragással foglalkozik, ám készített már bőrdíszeket is. Különleges alkotásai a tülökből készített kürtök. „minden ember tehetséges valamiben…” - mondta Tünde, aki elmondása szerint valószínűleg az egyetlen női népi-iparművész hazánkban.
Késes népi-iparművész
Nem túlzás, hogy a magyar késes mesterek közül talán a legtöbb nemzetközi elismeréssel rendelkező Debreczeni Sándor „termékei” rendkívül magas színvonalat képviselnek. A sokszor külföldi megrendelőknek készülő kések ára több százezer forintra rúg.
Sándor olyan „alkatrészekből” készíti például késeinek markolatát, mint a szarvasagancs, vízi bivaly -, marha -, vagy mamutagyar, a pengék Solingen rozsdamentes acélból vannak. A tok is speciális: strucclábból, cápabőrből, tengeri kígyó bőréből és egyéb extra anyagból készülnek. A Miskolcon élő mester egyedi és extra minőségű termékeivel a Magyar Kézműves Remek elismerést is elnyerte.
Szöveg és fotó: Búzafalvi Tamás