Az EU-tagállamok bel- és igazságügyi együttműködését érintő jogszabályalkotásban az Európa Parlament immár a kormányokéval azonos hatáskört, együttdöntési jogosítványokat élvez – szögezi le a Stockholmi Programról elfogadott parlamenti határozat. A keretprogram megvalósítása során figyelemmel kell lenni a kötelező erejűvé váló Alapjogi Chartára is, amely a kisebbségek jogainak védelmét is tartalmazza.
A 2010-2014 közöti időszakra szóló Stockholmi Program az európai polgárok jogaival, a bevándorlással, a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel, a határőrizettel és a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik. Az Európai Parlament szocialista frakciója sokat tett azért, hogy az ötéves programnak része legyen a diszkrimináció, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalma, a sérülékeny társadalmi csoportok integrációja, a nemek közötti egyenlőség, és a menedékkérők védelmét célzó közösségi kötelezettségvállalás. A szocialisták a büntetőjogi együttműködés területén a eljárási jogok európai szinten való szabályozása, valamint a büntetőjogi definíciók egységesítése mellett álltak ki. A bevándorlás kérdésében a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Dr. Gurmai Zita, az Alkotmányügyi Bizottság alelnökeként, és a határozat szocialista jelentéstevőjeként méltatta, hogy a lisszaboni szerződés elfogadását követően az első olyan joganyag vitáját zárták ma le, amely az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti.
Göncz Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökeként külön üdvözölte, hogy a parlament jóváhagyta módosító indítványát a gyűlölet motiválta bűncselekményekkel szembeni európai jogalkotás szükségességéről. „A gazdasági válsággal összefüggésben nõ a rasszizmus és az idegengyûlölet, és az ezen alapuló bûncselekmények száma is” – hangsúlyozta a képviselő.
A Stockholmi Programról rendezett európai parlamenti vitához benyújtott írásos hozzászólásában Göncz Kinga kiemelte, hogy „a diszkrimináció erõsödése, az intolerancia egyre komolyabb társadalmi problémát jelent. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek, különösen a romáknak, a melegeknek, a fogyatékossággal élõknek naponta kell szembenézniük a diszkrimináció valamilyen formájával. Ezért fontos, hogy minden tagállamban következetesen végrehajtsák a már meglévõ irányelveket, és különösen fontos, hogy végre a védelmet minden veszélyeztetett csoportra terjessze ki a Tanács, az új átfogó irányelv-tervezet elfogadásával”.
Göncz Kinga és Gurmai Zita közös közleménye
A 2010-2014 közöti időszakra szóló Stockholmi Program az európai polgárok jogaival, a bevándorlással, a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel, a határőrizettel és a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik. Az Európai Parlament szocialista frakciója sokat tett azért, hogy az ötéves programnak része legyen a diszkrimináció, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalma, a sérülékeny társadalmi csoportok integrációja, a nemek közötti egyenlőség, és a menedékkérők védelmét célzó közösségi kötelezettségvállalás. A szocialisták a büntetőjogi együttműködés területén a eljárási jogok európai szinten való szabályozása, valamint a büntetőjogi definíciók egységesítése mellett álltak ki. A bevándorlás kérdésében a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Dr. Gurmai Zita, az Alkotmányügyi Bizottság alelnökeként, és a határozat szocialista jelentéstevőjeként méltatta, hogy a lisszaboni szerződés elfogadását követően az első olyan joganyag vitáját zárták ma le, amely az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti.
Göncz Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökeként külön üdvözölte, hogy a parlament jóváhagyta módosító indítványát a gyűlölet motiválta bűncselekményekkel szembeni európai jogalkotás szükségességéről. „A gazdasági válsággal összefüggésben nõ a rasszizmus és az idegengyûlölet, és az ezen alapuló bûncselekmények száma is” – hangsúlyozta a képviselő.
A Stockholmi Programról rendezett európai parlamenti vitához benyújtott írásos hozzászólásában Göncz Kinga kiemelte, hogy „a diszkrimináció erõsödése, az intolerancia egyre komolyabb társadalmi problémát jelent. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek, különösen a romáknak, a melegeknek, a fogyatékossággal élõknek naponta kell szembenézniük a diszkrimináció valamilyen formájával. Ezért fontos, hogy minden tagállamban következetesen végrehajtsák a már meglévõ irányelveket, és különösen fontos, hogy végre a védelmet minden veszélyeztetett csoportra terjessze ki a Tanács, az új átfogó irányelv-tervezet elfogadásával”.
Göncz Kinga és Gurmai Zita közös közleménye