Régebben szinte mindenki a munkahelyén adott vért, „jutalma” köszönetként sör és virsli volt. Ez a módszer a rendszerváltásig jól működött, de azóta sok gyár, üzem, munkahely megszűnt, a véradások száma erősen visszaesett. A nagyvállalatoknál napjainkban is van lehetőség véradás szervezésére, csak kevesen élnek vele. A vérellátó központok igyekszenek egyéb módon közelebb kerülni ismét az emberekhez. A fiatalokat például többek között a fesztiválokon próbálják véradásra biztatni, ilyenkor jobban ráérnek.
A miskolci helyzetről kérdeztük dr. Sallai Imrét, a Miskolci Területi Vérellátó vezetőjét: A megyében az országos átlagnak megfelelő a véradók száma, segítségükkel épphogy, de el tudjuk látni valamennyi kórházunkat. Vért 65 éves korig lehet adni, sajnos egyre többen átlépik ezt a korhatárt és kiesnek a rendszerből, valamint sok véradónknak megélhetési gondjai miatt egészségügyi problémája alakult ki és emiatt nem adhat már vért. Igyekszünk nagy hangsúlyt fordítani a „pótlásukra”, elsősorban a főiskolásokat, egyetemistákat tudjuk megszólítani sikerrel. A véradók napja alkalmából ezúton is szeretném megköszönni valamennyi véradó évek óta tartó segítségét. Jó egészséget kívánok nekik, hiszen nálunk fokozottan érvényes a szólás: Jobb adni, mint kapni.
Megkérdeztünk néhány miskolcit, szokott-e vért adni:
- Ötvenszeres véradó vagyok. Mindig értesítettek levélben a véradásról. Olyan volt, mint egy kivizsgálás, így mindig tudtam, hogy egészséges vagyok. Elmúltam 65, már nem adhatok vért – Baranyi Pál.
- Sosem adtam vért, nem is nagyon tudni, mikor hol van véradás. Igaz, magam se nagyon keresem a lehetőségét – Mezei Vince.
- Nem adtam vért soha, nem is fogok szerintem. Nagyon félek a tűtől, a vértől. A családom, gyerekem miatt azért valószínűleg megtenném – Hegedűs Imréné.
- Utoljára vagy 20 éve adtam vért az üveggyárban, ahol dolgoztam. Ma már nem nagyon van ilyen szervezett lehetőség. Azt se tudom, hol lehet – Dobos Zoltánné.
A miskolci helyzetről kérdeztük dr. Sallai Imrét, a Miskolci Területi Vérellátó vezetőjét: A megyében az országos átlagnak megfelelő a véradók száma, segítségükkel épphogy, de el tudjuk látni valamennyi kórházunkat. Vért 65 éves korig lehet adni, sajnos egyre többen átlépik ezt a korhatárt és kiesnek a rendszerből, valamint sok véradónknak megélhetési gondjai miatt egészségügyi problémája alakult ki és emiatt nem adhat már vért. Igyekszünk nagy hangsúlyt fordítani a „pótlásukra”, elsősorban a főiskolásokat, egyetemistákat tudjuk megszólítani sikerrel. A véradók napja alkalmából ezúton is szeretném megköszönni valamennyi véradó évek óta tartó segítségét. Jó egészséget kívánok nekik, hiszen nálunk fokozottan érvényes a szólás: Jobb adni, mint kapni.
Megkérdeztünk néhány miskolcit, szokott-e vért adni:
- Ötvenszeres véradó vagyok. Mindig értesítettek levélben a véradásról. Olyan volt, mint egy kivizsgálás, így mindig tudtam, hogy egészséges vagyok. Elmúltam 65, már nem adhatok vért – Baranyi Pál.- Sosem adtam vért, nem is nagyon tudni, mikor hol van véradás. Igaz, magam se nagyon keresem a lehetőségét – Mezei Vince.- Nem adtam vért soha, nem is fogok szerintem. Nagyon félek a tűtől, a vértől. A családom, gyerekem miatt azért valószínűleg megtenném – Hegedűs Imréné.- Utoljára vagy 20 éve adtam vért az üveggyárban, ahol dolgoztam. Ma már nem nagyon van ilyen szervezett lehetőség. Azt se tudom, hol lehet – Dobos Zoltánné.