Az erdőrészlet darabjai a sajátos geológiai körülmények következtében szinte eredeti állapotukban konzerválódtak, a rendkívül nedves, homokos, iszapos környezetben. A leletek feltárását követő hetekben, az időjárás és más tényezők következtében azonban csak hat ciprus maradt szállítható állapotban.
Ezek közül kettőt Ipolytarnócra vittek, a négy legjobb állapotban lévő fa pedig a miskolci Herman Ottó Múzeumba került. A négy ciprust 2007 augusztusában hozták Miskolcra.
Ilyen nagy tömegű, vastagságú fák restaurálására gyakorlatilag nem volt még példa a világon. Hazai és nemzetközi tudományos konzultációkat követően olyan döntés született, hogy két mocsári ciprust cukoroldatban konzerválnak, a másik két fát pedig víz alatt, illetve az eredeti helyszínről származó nedves homokágyban tárolják.
Bánfalvy Ferenc restaurátor elmondása szerint több érv, és számos tapasztalat szólt a cukoroldatos konzerválás mellett. A cukor pótolni tudja a hiányzó cellulóz helyét a fákban, mechanikus támaszt ad, illetve magának a fának a szerkezetét, állagát is följavítja. Emellett nem a legdrágább eljárás, és nem is veszélyes a látogatók, munkatársak számára, hiszen a cukor nem vegyszer. Kérdések és kételyek persze mindig vannak, ezért oldották meg a másik két fa tárolását egyéb módszerekkel.
- Hatalmas méretekről, és hatalmas tételekről van szó - hangsúlyozta a restaurátor. - Felhívásunkra számos felajánlás érkezett cukorgyárakból, iskolákból és más intézményekből, valamint a határon túlról is, cégektől, magánszemélyektől. Mint megtudtuk, a Vám- és Pénzügyőrség által, lefoglalt árukészletből felajánlott cukorrakománnyal meg is lesz a szükséges mennyiség.
A tárolóépületben minden speciálisan a fákhoz lett kialakítva: a tartályok mérete, magassága, a tető szerkezete. A restaurátor osztályvezető úgy nyilatkozott, a cukoroldatos konzerválás akár négy évig is eltarthat, a víz alatt tartott ciprust pedig afféle "tartaléknak" szánják.
Hetente 4 mázsa cukrot használnak fel a konzerválásra, eddig mintegy 40 tonnányi fogyott el. A Vám és Pénzügyőrségtől kapott adomány december 15-től kerül majd a tartályokba, a legszigorúbb ellenőrzési eljárások mellett.
Ezek közül kettőt Ipolytarnócra vittek, a négy legjobb állapotban lévő fa pedig a miskolci Herman Ottó Múzeumba került. A négy ciprust 2007 augusztusában hozták Miskolcra.
Ilyen nagy tömegű, vastagságú fák restaurálására gyakorlatilag nem volt még példa a világon. Hazai és nemzetközi tudományos konzultációkat követően olyan döntés született, hogy két mocsári ciprust cukoroldatban konzerválnak, a másik két fát pedig víz alatt, illetve az eredeti helyszínről származó nedves homokágyban tárolják.
Bánfalvy Ferenc restaurátor elmondása szerint több érv, és számos tapasztalat szólt a cukoroldatos konzerválás mellett. A cukor pótolni tudja a hiányzó cellulóz helyét a fákban, mechanikus támaszt ad, illetve magának a fának a szerkezetét, állagát is följavítja. Emellett nem a legdrágább eljárás, és nem is veszélyes a látogatók, munkatársak számára, hiszen a cukor nem vegyszer. Kérdések és kételyek persze mindig vannak, ezért oldották meg a másik két fa tárolását egyéb módszerekkel.
- Hatalmas méretekről, és hatalmas tételekről van szó - hangsúlyozta a restaurátor. - Felhívásunkra számos felajánlás érkezett cukorgyárakból, iskolákból és más intézményekből, valamint a határon túlról is, cégektől, magánszemélyektől. Mint megtudtuk, a Vám- és Pénzügyőrség által, lefoglalt árukészletből felajánlott cukorrakománnyal meg is lesz a szükséges mennyiség.
A tárolóépületben minden speciálisan a fákhoz lett kialakítva: a tartályok mérete, magassága, a tető szerkezete. A restaurátor osztályvezető úgy nyilatkozott, a cukoroldatos konzerválás akár négy évig is eltarthat, a víz alatt tartott ciprust pedig afféle "tartaléknak" szánják.
Hetente 4 mázsa cukrot használnak fel a konzerválásra, eddig mintegy 40 tonnányi fogyott el. A Vám és Pénzügyőrségtől kapott adomány december 15-től kerül majd a tartályokba, a legszigorúbb ellenőrzési eljárások mellett.