Pedig nemsokára itt a gyerekek – és valljuk be, a felnőttek - egyik kedvenc ünnepe, a Télapó, vagy ahogy például Oroszországban hívják, a Fagyapó, ami voltaképpen Szent Miklós püspök emléknapja. Körbejártuk a Mikulás ünnep történetét, és a decemberi Észak-magyarországi népszokásokat, ezért Viszóczky Ilonát, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Osztályának muzeológus munkatársát kérdeztük a Mikulás-ünnep eredetéről.
- A Miklós név szlovák megfelelője a Mikulás szó, ez a 19. század végén került a köznyelvbe. Szent Miklós püspök a kisázsiai Myrában élt a 4. században, máig legtiszteltebb szentje a keleti egyháznak. A nyugati egyházban akkor terjedt el csodatevő híre, amikor ereklyéit 1087-ben a Dél-olaszországi Bariba vitték. Kultusza egész Európában elterjedt a 11. sz.-tól, alakját egyre több legenda vette körül, és csak Szent Antal vetekedett népszerűségével. Hazánkba is korán eljutott híre mind keleti, mind nyugati befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Magyarországon az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt Szent Mikós emléknapja. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte.
Általában csodatételek is kötődnek a szentté avatott emberekhez. Szent Miklós kiknek a védőszentje?
- Szent Miklóshoz is számos legenda köthető, az egyik közismert hiedelem szerint az ártatlan szűzleányokat a tisztátalanságtól védte meg, más történetekben számtalanszor szegény emberekhez látogatott el, és aranyat osztogatott nekik.
A Magyar Néprajzi Lexikon ide kapcsolódó írása alapján említhetjük, hogy a révészek és halászok patrónusaként említik egykorú feljegyzések; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, és a vízi utaknak is védőszentje volt, ezen felül a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságoknak.
Vízhez kapcsolódó kultusza csak Nepomuki Szent János tiszteletének elterjedése miatt merült feledésbe a 18. század folyamán. Szent Miklós tisztelete azonban a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott, főként a bor- és gabonakereskedelem terén. Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védőszentje volt nyugaton, de nálunk is.
A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás – osztrák kapcsolatokra utal (a ma is általánosan ismert hagyomány, az ablakba, cipőbe tett ajándék). A gyáripar népszerűsítésének is fontos szerepe volt elterjedésében. Napjaink bolti kínálatban például a csokiból készült mikulásfiguráknak már komoly választéka van. Az 1950-es évektől szovjet hatásra Télapóként is emlegetik az ajándékozó Mikulást.
Milyen kapcsolat van a Mikulás-kultusz és az egyházi hagyományok között?
-Bartha Elek etnográfus görög katolikus ünnepekről szóló könyvében részletesen leírja, hogy Zemplén és Abaúj-Torna megye görög katolikusai még néhány évtizeddel ezelőtt is Miklós napon terményeket szenteltek a templomban. Sokan élő baromfit is vittek a szertartásra, ezt kakas-szentelésként tartja számon az egyházi tradíció. Homrogdon december 6-án tojást, almát, diót szenteltek a templomban, az adományokat pedig a liturgia után szétosztották a szegények között.
Borsod megyében és általában Magyarországon milyen helyi sajátosságai voltak az ünnepnek?
- Észak-Magyarországon is gyakori szokás volt a néphagyományban a mikulásjárás, melynek során valaki Mikulásnak öltözött és vizsgáztatta, imádkoztatta a gyerekeket, majd viselkedésük szerint jutalmazta őket ajándékokkal vagy büntette virgáccsal. A büntetéshez tartozott, hogy az ördögnek, krampusznak öltözött személy ijesztgette a rossz gyermekeket. A kormos képű vagy álarcot viselő szörnyalak azzal is “fenyítette” a gyerekeket, hogy ha nem lesznek jók, akkor elviszi őket.
Milyen hagyományok vannak még decemberben a Mikuláson és a Karácsonyon kívül?
- Kimondottan vallási ünnep a Szent Borbála emlékünnep, ami december 4-én tartandó a névadó szent Kisázsiában élt, keresztény hitéért megkínozták, majd lefejezték. Õ a bányászok, várak védőszentje volt, sokáig a hajadon leányok pártfogójának tekintették. Egyes vidékeken a Luca naphoz kapcsolódó hiedelmek is kötődtek névünnepéhez.Új keletű hagyományként kezd elterjedni a magyar pálinka ünnepe, december 6-án. Ezen kívül nagy fontossággal bír a magyar folklórban a december 13-án tartandó Luca nap. A legenda szerint Szent Luca keresztény hitéért halt vértanúhalált, ám érdekes, hogy a keresztény egyház nem tartja történeti személynek. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó kísértetszerű nőalakkal. De a Luca naphoz sok hiedelem és szokás kötődik, erről érdemes külön is szólni.
Búzafalvi Tamás
- A Miklós név szlovák megfelelője a Mikulás szó, ez a 19. század végén került a köznyelvbe. Szent Miklós püspök a kisázsiai Myrában élt a 4. században, máig legtiszteltebb szentje a keleti egyháznak. A nyugati egyházban akkor terjedt el csodatevő híre, amikor ereklyéit 1087-ben a Dél-olaszországi Bariba vitték. Kultusza egész Európában elterjedt a 11. sz.-tól, alakját egyre több legenda vette körül, és csak Szent Antal vetekedett népszerűségével. Hazánkba is korán eljutott híre mind keleti, mind nyugati befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Magyarországon az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt Szent Mikós emléknapja. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte.
Általában csodatételek is kötődnek a szentté avatott emberekhez. Szent Miklós kiknek a védőszentje?
- Szent Miklóshoz is számos legenda köthető, az egyik közismert hiedelem szerint az ártatlan szűzleányokat a tisztátalanságtól védte meg, más történetekben számtalanszor szegény emberekhez látogatott el, és aranyat osztogatott nekik.
A Magyar Néprajzi Lexikon ide kapcsolódó írása alapján említhetjük, hogy a révészek és halászok patrónusaként említik egykorú feljegyzések; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, és a vízi utaknak is védőszentje volt, ezen felül a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságoknak.
Vízhez kapcsolódó kultusza csak Nepomuki Szent János tiszteletének elterjedése miatt merült feledésbe a 18. század folyamán. Szent Miklós tisztelete azonban a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott, főként a bor- és gabonakereskedelem terén. Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védőszentje volt nyugaton, de nálunk is.
A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás – osztrák kapcsolatokra utal (a ma is általánosan ismert hagyomány, az ablakba, cipőbe tett ajándék). A gyáripar népszerűsítésének is fontos szerepe volt elterjedésében. Napjaink bolti kínálatban például a csokiból készült mikulásfiguráknak már komoly választéka van. Az 1950-es évektől szovjet hatásra Télapóként is emlegetik az ajándékozó Mikulást.
Milyen kapcsolat van a Mikulás-kultusz és az egyházi hagyományok között?
-Bartha Elek etnográfus görög katolikus ünnepekről szóló könyvében részletesen leírja, hogy Zemplén és Abaúj-Torna megye görög katolikusai még néhány évtizeddel ezelőtt is Miklós napon terményeket szenteltek a templomban. Sokan élő baromfit is vittek a szertartásra, ezt kakas-szentelésként tartja számon az egyházi tradíció. Homrogdon december 6-án tojást, almát, diót szenteltek a templomban, az adományokat pedig a liturgia után szétosztották a szegények között.
Borsod megyében és általában Magyarországon milyen helyi sajátosságai voltak az ünnepnek?
- Észak-Magyarországon is gyakori szokás volt a néphagyományban a mikulásjárás, melynek során valaki Mikulásnak öltözött és vizsgáztatta, imádkoztatta a gyerekeket, majd viselkedésük szerint jutalmazta őket ajándékokkal vagy büntette virgáccsal. A büntetéshez tartozott, hogy az ördögnek, krampusznak öltözött személy ijesztgette a rossz gyermekeket. A kormos képű vagy álarcot viselő szörnyalak azzal is “fenyítette” a gyerekeket, hogy ha nem lesznek jók, akkor elviszi őket.
Milyen hagyományok vannak még decemberben a Mikuláson és a Karácsonyon kívül?
- Kimondottan vallási ünnep a Szent Borbála emlékünnep, ami december 4-én tartandó a névadó szent Kisázsiában élt, keresztény hitéért megkínozták, majd lefejezték. Õ a bányászok, várak védőszentje volt, sokáig a hajadon leányok pártfogójának tekintették. Egyes vidékeken a Luca naphoz kapcsolódó hiedelmek is kötődtek névünnepéhez.Új keletű hagyományként kezd elterjedni a magyar pálinka ünnepe, december 6-án. Ezen kívül nagy fontossággal bír a magyar folklórban a december 13-án tartandó Luca nap. A legenda szerint Szent Luca keresztény hitéért halt vértanúhalált, ám érdekes, hogy a keresztény egyház nem tartja történeti személynek. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó kísértetszerű nőalakkal. De a Luca naphoz sok hiedelem és szokás kötődik, erről érdemes külön is szólni.
Búzafalvi Tamás