PARTNERSÉGET ÉPÍTÜNK
BEST OF BALLET – Panta Reitáncgála
Az előadás pazar válogatás a Kassai Állami Színház utóbbi években bemutatott legjobb balettjeinek – többek között a Giselle, a Hattyúk tava, a Carmen – legsikeresebb részleteiből. „Manapság az az érzésünk, hogy a dolgok körülöttünk értelmüket vesztik, és minden, amit teszünk, rossz, meg nem értett, elvesztegetett, megbecsülés nélküli – mondja Ondrej ©oth, koreográfus, a Kassai Balett vezetője, aki szerint éppen ezért jó, ha a sikereket, a szépség pillanatait felmutatva legalább a színházban megfeledkezhetünk a mindennapok gondjairól. Az előadás miskolci bemutatója a „Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. Rendező: Ondrej ©oth, 2010. január 13. 15 és 19 óra • Kamaraszínház
SZEMÉLYES VALÓSÁGUNK
HOGYAN LEHETNÉNK BOLDOGOK? A BOLDOGSÁGKUTATÁS ÜZENETEI
Vendégünk: prof. Bagdy Emőke
A „boldogság kék madarát” elérhetetlennek véljük. Az magában is kérdéses, mit értünk boldogság alatt. Ez a legszubjektívebb élményünk, egyszersmind a legvágyottabb életérzésünk. A depresszió, szorongásos zavarok és pszichoszomatikus betegségek korát éljük, elterjedésük népbetegség szintű. Ez így van a „nyugati kultúrában”, de a fogyasztói szellemiségű, globalizálódott világ számos területén is. Nem tudunk úgy élni, hogy igazán jól érezzük magunkat az életben. Vajon miért? Mit tehetünk magunkért a családokért és a közösségekért? Az előadás mindnyájunk számára fontos ajánlásokat tesz, mit tegyünk, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. 2010. január 11. 18 óra • Kamaraszínház
EGY ÓRA VERSEK KÖZÖTT
Művészeink társaságában
Színházunk művészei által immár évek óta nagy sikerrel vezetett Egy óra versek között sorozatban klasszikus és kortárs költők versei adnak alkalmat az új esztendőben is elmélyülésre és szusszanásnyi megállásra, vidámságra és elgondolkodásra. Lukács Gábor szeretettel várja Önöket a Játékszínbe, hogy együtt tölthessenek egy órát versek között. 2010. január 7. és 21. 17 óra • Játékszín
TÁNCKADENCIÁK
A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka a Kassai Állami Színházban Kozma Attila és Krámer György két egyfelvonásos táncműve a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával kerül színre a Kassai Állami Színházban, mialatt Miskolcon a kassai teátrum táncgáláját tekintheti meg a közönség. 2010. január 12. és 13. 19 óra • Kassai Állami Színház
MÛSORON
Wolfgang Amadeus Mozart:COSÍ FAN TUTTE / MIND ÍGY CSINÁLJÁK
„A Cosí fan tutte a szerelem, a hűtlenség, a szerelmi próba modellje. És ez a modell ma is éppolyan érvényes, mint 1790-ben, amikor az operát bemutatták. (…) Mert miről is van szó? Hogy van két fiatalember, egyikük menyasszonya Dorabella, a másiké Fiordiligi. Don Alfonso pedig fogadásra bírja a férfiakat: hűnek vélt barátnőik egy nap leforgása alatt hűtlenekké válnak… Az alaphelyzet egyszerű: a két férfi bejelenti, hogy háborúba megy, majd álruhában visszatérnek, hogy elcsábítsák egymás menyasszonyát…” (részlet a rendezővel készült interjúból) Az előadás olasz nyelven hangzik el, magyar nyelvű felirattal. Rendező: Ernö Weil
Makszim Gorkij:
ÉJJELI MENEDÉKHELY
Kosztiljov hajléktalanszállóján a lakók között akad bűnöző, lecsúszott nemes, alkoholista művész, prostituált, szökött rab, de szegény, becsületes ember is. Csak az a közös bennük, hogy nincs hova menniük, nincs munkájuk és nincs jövőjük. Közéjük érkezik Luka, az öreg vándor, akinek mindenkihez van néhány kedves szava. Hazugságokkal és mesékkel vigasztalja a többieket addig, míg a szálló tulajdonosnője meg nem öli a férjét. Ekkor Luka eltűnik, de az élet nem áll meg, legfeljebb még szomorúbb, és még kilátástalanabb lesz…Rendező: Lévay Adina
Fenyő Miklós – Novai Gábor – Böhm György – Korcsmáros György:
HOTEL MENTHOL
„Álmaink netovábbja, az örökké rikító szivárványszínben úszó, végtelen bulik, kalandos lógások és flörtök birodalma létezik” - ígéri a két hétig szülő nélkül maradt fiataloknak Mike, és elkezdődik az utazás Rockandrollia legbulisabb szállodája felé. A zenés-táncos utazás során egyre többen csatlakoznak hozzájuk, ám amikor megérkeznek a hotelbe, csalódniuk kell: a Hotel Menthol már rég nem a legbulisabb hely a világon. Épp ellenkezőleg, szinte teljesen kihalt. De Csacsacsa tudja, hogyan menthetnék meg a szállodát...Rendező: Halasi Imre, Jászai-díjas
Richard Rodgers – Oscar Hammerstein:
A MUZSIKA HANGJA
Maria, a fiatal osztrák apáca szeret énekelni, annak ellenére, hogy ez a zárdában meg van tiltva. Hogy fegyelmet tanuljon, elküldik egy özvegy tengerészkapitány, Georg von Trapp szolgálatába. A kapitány kemény gyereknevelési módszerei eleinte sok gondot okoznak neki. A hét anya nélkül maradt gyermek azonban megkedveli Mariát. A szürke kastély hamarosan megtelik vidám dalokkal, Maria és a kapitány pedig egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ekkor azonban jönnek a németek... Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Dobozy Imre – Korognai Károly:
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK„
Dobozy a világháború borzalmairól szóló tézisregényt írt, amelyben emberi viszonyokat, morális kérdéseket feszegetett. Humortalan, politikai töltésű munkának ígérkezett a regényből készülő film is, ha nem lett volna ott a stábban Keleti Márton rendező mellett asszisztensként Szász Péter filmrendező. Úgy mondják, neki köszönhetjük, hogy a figurákat alakító kiváló színészekkel – Sinkovits-csal, Darvassal, Majorral, Márkussal – szövetkezve a forgatás közben vígjátékká fordították át (…)a cselekményt.” (részlet a rendezővel készült interjúból) Rendező: Korognai Károly
Arthur Miller:
KÖZJÁTÉK VICHYBEN
A helyszín a német nácik által megszállt Franciaország, 1942. Az őrszobára a német járőrök tíz foglyot vezetnek be. A letartóztatottak a társadalom más-más rétegéből kikerült, különböző korú, rendű és beállítottságú férfiak: színész, művész, villanyszerelő, üzletember, pincér, bányászlegény, cigány, nyugalmazott kapitány, osztrák herceg, öreg zsidó. Mind kihallgatásra várnak. A rendőrfőnök sorra behívja őket, a fajvédő professzor pedig egymás után küldi őket a halálba. Csak két fogoly érzi magát biztonságban: az üzletember, akit később valóban szabad lábra helyeznek, és von Berg herceg, akinek árjaságához nem fér kétség. A többiek hamis papírokkal bujkáló zsidók.Miller 1965-ben írt drámájában nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a foglyok viselkedésén. Õ maga ezt nyilatkozta: „A darab cselekménye a bekebelezett Franciaországban játszódik, azonban a máról szól. Az embernek látnia kell, hogy együtt élhet benne a jóval a rossz is, amit különben elítél.” Rendező: Balikó Tamás
Jean Poiret:
ÕRÜLT NÕK KETRECE
„Keserédes komédia... De a színházban mindig együtt van tragédia és komédia. A katarzis megéléséhez szükség van a sírásra és a nevetésre is. A könnyek mögött észre kell vennünk a mosolyt, a bizakodó tekintetet. Még a Shakespeare-tragédiákban is jelen van a humor, és egy kabaréban ugyanúgy a tragikum, legfeljebb gyorsabban váltakoznak ezek az elemek. Nyilván az Õrült nők ketrece – a helyszín, a férfimulató miatt – pikánsnak tűnhet, de a színház minden esetben kalandozás.” (Vida Péter az előadásról)Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Szilágyi Andor:
LEÁNDER ÉS LENSZIROM
Bölömbér kerál több mint 16 éve foglya Leánder erdejének. Leánder, a kobold csak azzal a feltétellel engedi szabadon, ha nekiígéri, ami még a királynak sincs. Bölömbér abban a hitben tér haza, hogy remek alkut kötött, de palotájában épp leánya 16. születésnapját ünneplik, akiről a király mit sem tudott. Az apa hiába záratja kalitkába Lenszirmot, hiába szövetkezik a kérőjével, Mar-Szúr herceggel, a kobold így is megszökteti a királylányt... Sok-sok kaland, ármány és varázslat után végül minden jóra fordul. Megtörik az átok, Leánder és Lenszirom pedig egymáséi lesznek.Rendező: Seres Ildikó
Vajda Katalin - Valló Péter - Fábri Péter
ANCONAI SZERELMESEK
Adria-parti kisváros, egyik oldalon egy panzió, a másik oldalon egy cafeteria. Itt él egy eladósorba került lányát egyedül nevelő, ám a szebbik nemet igencsak kedvelő apa könnyűvérű szobalányával, a szomszédjában egy kikapós panziósnővel és a kávézó fiatal tulajdonosával. Ha mindehhez hozzáadjuk az öngyilkos hajlamokkal megáldott milliomost, a várandós magyar lányt, és a halottnak hitt szerelmest, akkor kis bonyodalom után, de összeáll a kép, és jöhet a happy end.Rendező: Korognai Károly
Valentyin Katajev:A
KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE
Vászja és Iván közös albérletben laknak, és pont egy napon, a másik tudta nélkül kötnek házasságot. Az amúgy is szűk padlásszobában ezentúl négy fiatal lakik együtt, de nemcsak a helyhiánnyal, a szovjet forradalmi ideológiákkal, költő barátjukkal, az állandóan útban levő kerékpárral, hanem saját érzéseikkel is meg kell küzdeniük. Ráadásul nem csak a padlásszobán, a Karl Marx-köteten, a párnán és a vacsorán, de előbb-utóbb saját házastársukon is osztoznak... Rendező: Korognai Károly
Brandon Thomas – Aldobolyi-Nagy György – Szenes Iván:
CHARLEY NÉNJE
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, akiket apjuk szigorúan őriz. A fiatalembereket ráadásul nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Ám a néni, Donna Lucia nem érkezik meg, ezért ráveszik barátjukat, Franket, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia titokban meg nem érkezik…Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Ken Ludwig:
BOTRÁNY AZ OPERÁBAN
A cselekmény 1934-ben, Cleveland-ben játszódik. Sanders, az Operaház igazgatója meghívja a híres tenort, Tito Merellit az Othello címszerepére. Merelli azonban késve érkezik, és véletlenül dupla adag nyugtatót vesz be. A pulzusa annyira lelassul, hogy Sanders asszisztense, Max azt hiszi, a tenor meghalt. Az előadás azonban nem maradhat el, ezért Sanders rábeszéli Max-et, hogy ugorjon be a szerepre. Az előadás hatalmas siker lesz, ám utána két Othello is felbukkan a szállodában… Rendező: Szirtes Gábor Jászai-díjas
Egressy Zoltán:
PORTUGÁL
„A Portugál-történet a valóságtól kissé elemelt, ellenben ha jól sikerül az előadás, a közönség megsejtheti, hogy a színpadon látott figurák itt élnek közöttünk. Ennek az érzésnek alapja nyilván az, hogy a darab maga életszerű, szerethető figurákat rajzol elénk. Iróniája mégis arra int, hogy itt azért mégsem egy habkönnyű komédiáról van szó.” (a rendező a darabról) A Portugál az elmúlt évek leggyakrabban színre vitt kortárs magyar színdarabja. Akadt olyan év, amikor Egressy Zoltán első színpadi művét hat színház is műsorára tűzte, a miskolci Társulat pedig több mint 130 alkalommal mutatta be itthon és az ország más városaiban.Rendező: Korognai Károly
Spiró György:
PRAH
Mindenki végiggondolta már, hogy mit tenne, ha ötöse lenne a lottón. Az azonban csak nagyon kevesekkel történik meg, hogy valaki tényleg ott tartja a kezében a nyertes szelvényt. Az pedig, hogy a nagy nyeremény szerencsét hoz-e vagy sem, igen nehezen megválaszolható kérdés. Az 1990-es években járunk. Ki ez a negyvenes házaspár? Megváltoztatja az életüket a nagy pénz? Megváltozhat az ember? Lehet valaki egyik nap szegény, a másik nap már gazdag? Spiró György kérdez, és válaszokat is ad. Spiró komédiát írt. Keserű komédiát. Rólunk írt, mai magyarokról. A lehetőségeinkről. A lehetetlenségeinkről.Rendező: Korognai Károly
Carl Orff:
CARMINA BURANA
A Carmina Burana a szerző műfajmegjelölése szerint: profán dalok énekesekre és énekkarra, hangszerek és vetített képek kíséretében. A darab szövegét egy bajorországi kolostorban talált, XIII. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményből válogatta a szerző. Az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a komponista eredeti elképzelése szerint színpadi játéknak kell kísérnie. Így történt ez a Miskolci Nemzeti Színház különleges hangulatú Csarnokában is, ahol a zeneműre Kozma Attila készített szívbemarkolóan csodálatos koreográfiát. Koreográfus: Kozma Attila
TÁNCKADENCIÁK
„Lorca Yermája nagyon spanyol történet, ám a témája egyetemes. Anélkül aktualizálom, hogy megváltoztatnám a mű eredeti dramaturgját. Követem, mert elég erős alapanyag ahhoz, hogy rajta keresztül elmondhassam a magam üzenetét. Azt, amit nőről és családról, vágyról és anyaságról gondolok.” (Kozma Atila)„Exodus. A szó azt jelenti, kivonulás. Ez az Ószövetség egyik alaptörténete. (…) Arról a fájdalomról szól ez a zene, hogy elmenni nehéz. Elmegyünk, de nem tudjuk, hová érkezünk.” (Krámer György) Az est első részében a Yermát, a másodikban az Exodust tekinthetik meg az érdeklődők.Koreográfus: Kozma Attila és Krámer György Harangozó-díjas
BEST OF BALLET – Panta Reitáncgála
Az előadás pazar válogatás a Kassai Állami Színház utóbbi években bemutatott legjobb balettjeinek – többek között a Giselle, a Hattyúk tava, a Carmen – legsikeresebb részleteiből. „Manapság az az érzésünk, hogy a dolgok körülöttünk értelmüket vesztik, és minden, amit teszünk, rossz, meg nem értett, elvesztegetett, megbecsülés nélküli – mondja Ondrej ©oth, koreográfus, a Kassai Balett vezetője, aki szerint éppen ezért jó, ha a sikereket, a szépség pillanatait felmutatva legalább a színházban megfeledkezhetünk a mindennapok gondjairól. Az előadás miskolci bemutatója a „Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. Rendező: Ondrej ©oth, 2010. január 13. 15 és 19 óra • Kamaraszínház
SZEMÉLYES VALÓSÁGUNK
HOGYAN LEHETNÉNK BOLDOGOK? A BOLDOGSÁGKUTATÁS ÜZENETEI
Vendégünk: prof. Bagdy Emőke
A „boldogság kék madarát” elérhetetlennek véljük. Az magában is kérdéses, mit értünk boldogság alatt. Ez a legszubjektívebb élményünk, egyszersmind a legvágyottabb életérzésünk. A depresszió, szorongásos zavarok és pszichoszomatikus betegségek korát éljük, elterjedésük népbetegség szintű. Ez így van a „nyugati kultúrában”, de a fogyasztói szellemiségű, globalizálódott világ számos területén is. Nem tudunk úgy élni, hogy igazán jól érezzük magunkat az életben. Vajon miért? Mit tehetünk magunkért a családokért és a közösségekért? Az előadás mindnyájunk számára fontos ajánlásokat tesz, mit tegyünk, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. 2010. január 11. 18 óra • Kamaraszínház
EGY ÓRA VERSEK KÖZÖTT
Művészeink társaságában
Színházunk művészei által immár évek óta nagy sikerrel vezetett Egy óra versek között sorozatban klasszikus és kortárs költők versei adnak alkalmat az új esztendőben is elmélyülésre és szusszanásnyi megállásra, vidámságra és elgondolkodásra. Lukács Gábor szeretettel várja Önöket a Játékszínbe, hogy együtt tölthessenek egy órát versek között. 2010. január 7. és 21. 17 óra • Játékszín
TÁNCKADENCIÁK
A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka a Kassai Állami Színházban Kozma Attila és Krámer György két egyfelvonásos táncműve a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával kerül színre a Kassai Állami Színházban, mialatt Miskolcon a kassai teátrum táncgáláját tekintheti meg a közönség. 2010. január 12. és 13. 19 óra • Kassai Állami Színház
MÛSORON
Wolfgang Amadeus Mozart:COSÍ FAN TUTTE / MIND ÍGY CSINÁLJÁK
„A Cosí fan tutte a szerelem, a hűtlenség, a szerelmi próba modellje. És ez a modell ma is éppolyan érvényes, mint 1790-ben, amikor az operát bemutatták. (…) Mert miről is van szó? Hogy van két fiatalember, egyikük menyasszonya Dorabella, a másiké Fiordiligi. Don Alfonso pedig fogadásra bírja a férfiakat: hűnek vélt barátnőik egy nap leforgása alatt hűtlenekké válnak… Az alaphelyzet egyszerű: a két férfi bejelenti, hogy háborúba megy, majd álruhában visszatérnek, hogy elcsábítsák egymás menyasszonyát…” (részlet a rendezővel készült interjúból) Az előadás olasz nyelven hangzik el, magyar nyelvű felirattal. Rendező: Ernö Weil
Makszim Gorkij:
ÉJJELI MENEDÉKHELY
Kosztiljov hajléktalanszállóján a lakók között akad bűnöző, lecsúszott nemes, alkoholista művész, prostituált, szökött rab, de szegény, becsületes ember is. Csak az a közös bennük, hogy nincs hova menniük, nincs munkájuk és nincs jövőjük. Közéjük érkezik Luka, az öreg vándor, akinek mindenkihez van néhány kedves szava. Hazugságokkal és mesékkel vigasztalja a többieket addig, míg a szálló tulajdonosnője meg nem öli a férjét. Ekkor Luka eltűnik, de az élet nem áll meg, legfeljebb még szomorúbb, és még kilátástalanabb lesz…Rendező: Lévay Adina
Fenyő Miklós – Novai Gábor – Böhm György – Korcsmáros György:
HOTEL MENTHOL
„Álmaink netovábbja, az örökké rikító szivárványszínben úszó, végtelen bulik, kalandos lógások és flörtök birodalma létezik” - ígéri a két hétig szülő nélkül maradt fiataloknak Mike, és elkezdődik az utazás Rockandrollia legbulisabb szállodája felé. A zenés-táncos utazás során egyre többen csatlakoznak hozzájuk, ám amikor megérkeznek a hotelbe, csalódniuk kell: a Hotel Menthol már rég nem a legbulisabb hely a világon. Épp ellenkezőleg, szinte teljesen kihalt. De Csacsacsa tudja, hogyan menthetnék meg a szállodát...Rendező: Halasi Imre, Jászai-díjas
Richard Rodgers – Oscar Hammerstein:
A MUZSIKA HANGJA
Maria, a fiatal osztrák apáca szeret énekelni, annak ellenére, hogy ez a zárdában meg van tiltva. Hogy fegyelmet tanuljon, elküldik egy özvegy tengerészkapitány, Georg von Trapp szolgálatába. A kapitány kemény gyereknevelési módszerei eleinte sok gondot okoznak neki. A hét anya nélkül maradt gyermek azonban megkedveli Mariát. A szürke kastély hamarosan megtelik vidám dalokkal, Maria és a kapitány pedig egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ekkor azonban jönnek a németek... Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Dobozy Imre – Korognai Károly:
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK„
Dobozy a világháború borzalmairól szóló tézisregényt írt, amelyben emberi viszonyokat, morális kérdéseket feszegetett. Humortalan, politikai töltésű munkának ígérkezett a regényből készülő film is, ha nem lett volna ott a stábban Keleti Márton rendező mellett asszisztensként Szász Péter filmrendező. Úgy mondják, neki köszönhetjük, hogy a figurákat alakító kiváló színészekkel – Sinkovits-csal, Darvassal, Majorral, Márkussal – szövetkezve a forgatás közben vígjátékká fordították át (…)a cselekményt.” (részlet a rendezővel készült interjúból) Rendező: Korognai Károly
Arthur Miller:
KÖZJÁTÉK VICHYBEN
A helyszín a német nácik által megszállt Franciaország, 1942. Az őrszobára a német járőrök tíz foglyot vezetnek be. A letartóztatottak a társadalom más-más rétegéből kikerült, különböző korú, rendű és beállítottságú férfiak: színész, művész, villanyszerelő, üzletember, pincér, bányászlegény, cigány, nyugalmazott kapitány, osztrák herceg, öreg zsidó. Mind kihallgatásra várnak. A rendőrfőnök sorra behívja őket, a fajvédő professzor pedig egymás után küldi őket a halálba. Csak két fogoly érzi magát biztonságban: az üzletember, akit később valóban szabad lábra helyeznek, és von Berg herceg, akinek árjaságához nem fér kétség. A többiek hamis papírokkal bujkáló zsidók.Miller 1965-ben írt drámájában nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a foglyok viselkedésén. Õ maga ezt nyilatkozta: „A darab cselekménye a bekebelezett Franciaországban játszódik, azonban a máról szól. Az embernek látnia kell, hogy együtt élhet benne a jóval a rossz is, amit különben elítél.” Rendező: Balikó Tamás
Jean Poiret:
ÕRÜLT NÕK KETRECE
„Keserédes komédia... De a színházban mindig együtt van tragédia és komédia. A katarzis megéléséhez szükség van a sírásra és a nevetésre is. A könnyek mögött észre kell vennünk a mosolyt, a bizakodó tekintetet. Még a Shakespeare-tragédiákban is jelen van a humor, és egy kabaréban ugyanúgy a tragikum, legfeljebb gyorsabban váltakoznak ezek az elemek. Nyilván az Õrült nők ketrece – a helyszín, a férfimulató miatt – pikánsnak tűnhet, de a színház minden esetben kalandozás.” (Vida Péter az előadásról)Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Szilágyi Andor:
LEÁNDER ÉS LENSZIROM
Bölömbér kerál több mint 16 éve foglya Leánder erdejének. Leánder, a kobold csak azzal a feltétellel engedi szabadon, ha nekiígéri, ami még a királynak sincs. Bölömbér abban a hitben tér haza, hogy remek alkut kötött, de palotájában épp leánya 16. születésnapját ünneplik, akiről a király mit sem tudott. Az apa hiába záratja kalitkába Lenszirmot, hiába szövetkezik a kérőjével, Mar-Szúr herceggel, a kobold így is megszökteti a királylányt... Sok-sok kaland, ármány és varázslat után végül minden jóra fordul. Megtörik az átok, Leánder és Lenszirom pedig egymáséi lesznek.Rendező: Seres Ildikó
Vajda Katalin - Valló Péter - Fábri Péter
ANCONAI SZERELMESEK
Adria-parti kisváros, egyik oldalon egy panzió, a másik oldalon egy cafeteria. Itt él egy eladósorba került lányát egyedül nevelő, ám a szebbik nemet igencsak kedvelő apa könnyűvérű szobalányával, a szomszédjában egy kikapós panziósnővel és a kávézó fiatal tulajdonosával. Ha mindehhez hozzáadjuk az öngyilkos hajlamokkal megáldott milliomost, a várandós magyar lányt, és a halottnak hitt szerelmest, akkor kis bonyodalom után, de összeáll a kép, és jöhet a happy end.Rendező: Korognai Károly
Valentyin Katajev:A
KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE
Vászja és Iván közös albérletben laknak, és pont egy napon, a másik tudta nélkül kötnek házasságot. Az amúgy is szűk padlásszobában ezentúl négy fiatal lakik együtt, de nemcsak a helyhiánnyal, a szovjet forradalmi ideológiákkal, költő barátjukkal, az állandóan útban levő kerékpárral, hanem saját érzéseikkel is meg kell küzdeniük. Ráadásul nem csak a padlásszobán, a Karl Marx-köteten, a párnán és a vacsorán, de előbb-utóbb saját házastársukon is osztoznak... Rendező: Korognai Károly
Brandon Thomas – Aldobolyi-Nagy György – Szenes Iván:
CHARLEY NÉNJE
Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, akiket apjuk szigorúan őriz. A fiatalembereket ráadásul nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Ám a néni, Donna Lucia nem érkezik meg, ezért ráveszik barátjukat, Franket, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad addig, míg a valódi Donna Lucia titokban meg nem érkezik…Rendező: Korcsmáros György Jászai-díjas
Ken Ludwig:
BOTRÁNY AZ OPERÁBAN
A cselekmény 1934-ben, Cleveland-ben játszódik. Sanders, az Operaház igazgatója meghívja a híres tenort, Tito Merellit az Othello címszerepére. Merelli azonban késve érkezik, és véletlenül dupla adag nyugtatót vesz be. A pulzusa annyira lelassul, hogy Sanders asszisztense, Max azt hiszi, a tenor meghalt. Az előadás azonban nem maradhat el, ezért Sanders rábeszéli Max-et, hogy ugorjon be a szerepre. Az előadás hatalmas siker lesz, ám utána két Othello is felbukkan a szállodában… Rendező: Szirtes Gábor Jászai-díjas
Egressy Zoltán:
PORTUGÁL
„A Portugál-történet a valóságtól kissé elemelt, ellenben ha jól sikerül az előadás, a közönség megsejtheti, hogy a színpadon látott figurák itt élnek közöttünk. Ennek az érzésnek alapja nyilván az, hogy a darab maga életszerű, szerethető figurákat rajzol elénk. Iróniája mégis arra int, hogy itt azért mégsem egy habkönnyű komédiáról van szó.” (a rendező a darabról) A Portugál az elmúlt évek leggyakrabban színre vitt kortárs magyar színdarabja. Akadt olyan év, amikor Egressy Zoltán első színpadi művét hat színház is műsorára tűzte, a miskolci Társulat pedig több mint 130 alkalommal mutatta be itthon és az ország más városaiban.Rendező: Korognai Károly
Spiró György:
PRAH
Mindenki végiggondolta már, hogy mit tenne, ha ötöse lenne a lottón. Az azonban csak nagyon kevesekkel történik meg, hogy valaki tényleg ott tartja a kezében a nyertes szelvényt. Az pedig, hogy a nagy nyeremény szerencsét hoz-e vagy sem, igen nehezen megválaszolható kérdés. Az 1990-es években járunk. Ki ez a negyvenes házaspár? Megváltoztatja az életüket a nagy pénz? Megváltozhat az ember? Lehet valaki egyik nap szegény, a másik nap már gazdag? Spiró György kérdez, és válaszokat is ad. Spiró komédiát írt. Keserű komédiát. Rólunk írt, mai magyarokról. A lehetőségeinkről. A lehetetlenségeinkről.Rendező: Korognai Károly
Carl Orff:
CARMINA BURANA
A Carmina Burana a szerző műfajmegjelölése szerint: profán dalok énekesekre és énekkarra, hangszerek és vetített képek kíséretében. A darab szövegét egy bajorországi kolostorban talált, XIII. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményből válogatta a szerző. Az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a komponista eredeti elképzelése szerint színpadi játéknak kell kísérnie. Így történt ez a Miskolci Nemzeti Színház különleges hangulatú Csarnokában is, ahol a zeneműre Kozma Attila készített szívbemarkolóan csodálatos koreográfiát. Koreográfus: Kozma Attila
TÁNCKADENCIÁK
„Lorca Yermája nagyon spanyol történet, ám a témája egyetemes. Anélkül aktualizálom, hogy megváltoztatnám a mű eredeti dramaturgját. Követem, mert elég erős alapanyag ahhoz, hogy rajta keresztül elmondhassam a magam üzenetét. Azt, amit nőről és családról, vágyról és anyaságról gondolok.” (Kozma Atila)„Exodus. A szó azt jelenti, kivonulás. Ez az Ószövetség egyik alaptörténete. (…) Arról a fájdalomról szól ez a zene, hogy elmenni nehéz. Elmegyünk, de nem tudjuk, hová érkezünk.” (Krámer György) Az est első részében a Yermát, a másodikban az Exodust tekinthetik meg az érdeklődők.Koreográfus: Kozma Attila és Krámer György Harangozó-díjas