Ugrás a tartalomra

Változnak az offshore-szabályok

Létrehozva
Januártól változnak a magyar társaságok és az offshore cégek tranzakcióira vonatkozó szabályok. A jogi környezetet a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértőjével értékeljük.
Nem egyszer ellentmondásos az offshore cégek nemzetközi és hazai megítélése. Miközben a világ kormányai elismerik e társaságok gazdasági erejét, a befektetésekre, a tőzsdére gyakorolt hatásukat, gyakran vádolják őket adóelkerüléssel, sőt, akár pénzmosással.

A gazdasági erőről csak egy adat, a világ legnagyobb befektetési bankjainak - utóbbiak képesek befolyásolni akár a világ pénzügyeit is -, minden offshore államban léteznek pénzintézetei.

A Complex Ügyvédreggeli rendezvénysorozatának egyik idei előadásán elhangzott: a magyar kormányzat ellen idén meghirdetett szigorítások egy tendenciát jelentenek. Az észak-amerikai földrésztől Európáig az elmúlt egy-másfél évtizedben számos állami törekvés volt az offshore cégek úgymond megregulázására, csak az OECD mintegy negyven ajánlást adott ki a tárgykörben.

Verseny a Kajmán-szigetekkelHa nagyon leegyszerűsítve akarunk fogalmazni - mondta el dr. Torma Levente, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője - az adóztatás szerte a nagyvilágban az állami hatóságok joga, a vállalkozók pedig, ha egy mód van rá, kevesebb adót fizetnének.

Ám tévedés volna az offshore kifejezést az illegális adóelkerüléssel azonosítani, főként akkor, ha éppen egy adott állam törvényei teszik lehetővé a kedvező adózási státuszt. Az "offshore" kifejezés eredendően nem negatív tartalmú, csupán annyit jelent, hogy az offshore társaság kereskedelmi tevékenységét nem a bejegyzés államában, hanem azon kívül folytatja.

Nem csupán Panama és a Kajmán-szigetek, hanem az Európai Unió is versenyez az offshore cégekért, Luxemburg, Belgium, Hollandia, vagy Írország is szeretné magához "vonzani" ezen társaságokat, és ennek érdekében a cégeknek a törvények által biztosított módon nyújtanak kedvező adózási feltételeket.

Az "offshore társaság" kifejezéstől meg kell különböztetni a magyar adójogszabályok által definiált "ellenőrzött külföldi társaság"-tól, melyet angol nyelvű elnevezése alapján "CFC"-nek is hívunk. A magyar adójog ezeket az úgynevezett CFC-ket "bünteti".A CFC-kénti minősítés egyik kulcskifejezés az úgynevezett valós gazdasági jelenlét fogalma. Ha adott esetben bizonyítani lehet, miszerint saját eszközökkel, saját munkavállalókkal, valódi üzleti tevékenységet folytat egy cég, akkor nem kifogásolható miért is egy alacsonyabb adókulcsú államban teszi mindezt, feltéve, hogy e társaság székhelye, illetősége valamely OECD, EU tagállamban, vagy egyezményes államban.