Dr. Herczig Béla a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületének elnöke adott történeti áttekintést a bélyeges téglákról és a két éve létrejött egyesületük tevékenységéről. A téglakészítés korábban többnyire a képzetlen emberek munkája volt és ezért nem nagyon maradt fenn írásos emlék arról, hogy az építőanyagokba vésett jelek mit jelentenek.
Történelmünk egy szűk szelete a téglák jelekkel való ellátása, művészete, de egyre többen gyűjtik az ilyen tárgyakat, Magyarországon körülbelül 150 főről tudunk. Múzeuma is van már a bélyeges tégláknak Veszprémben a várhegyen. 15 éve vagyok gyűjtő, miután egy barátomnál ilyen téglákkal teli falrészletet láttam a málladozó vakolat alatt. Azóta sok ilyen tárgy gyűlt össze, egyesületünk tagjai összesen több mint 12 ezer darabbal rendelkeznek –mondta dr. Herczig Béla.
A nyomat, vagy dombormű csak addig látható, amíg a téglát a kőműves be nem falazza. Mondhatnánk, fölöslegesen készültek, pedig nem: lelke lesz tőle a háznak, amelybe beépítik. Nagyon sokat mesélnek arról a korról, amikor készítették őket. A bélyeges téglák a török kor után jelentek meg Magyarországon. Egyesületünk célja az ilyen téglák gyűjtése elsősorban a volt Osztrák-Magyar Monarchia területéről, kiállítások és konferenciák szervezése, a téglákon található jelek, pecsétek jelentésének megfejtése. A téglákra legtöbb esetben a birtok tulajdonosnak névbetűit vésték, ahol készültek, de települések nevei és különböző ábrák is (állatok, virágok) fellelhetők rajtuk. A Kiegyezés után a gyártók rájöttek, hogy a téglák remek reklámhordozók és mindig ráírták a gyár nevét is –zárta előadását az egyesület elnöke.
Török László néhány éve gyűjti a bélyeges téglákat, miután egy omladozó örökölt lakást a család lebontott, hogy újat építsenek. A törmelékek között öt-hat bélyeges téglát talált, amely felkeltette az érdeklődését és mára a szenvedélyévé vált gyűjtésük. Az interneten kezdett el olvasni róluk és gyűjtőtársakra is lelt a világhálón. Bármerre jár, ha lebontott épületet lát, azonnal lázba jön és bélyeges téglák után kutatva keresgél az építési törmelék között. Mára szirmabesenyői lakásában egy komoly mennyiséget halmozott fel belőlük. Előadásában saját gyűjteményének darabjait mutatta be. Rendszeresen szervez az egyesület „cserenapot”, itt szintén hozzá tud jutni olyan téglákhoz, amely még hiányzik a kollekciójából.
Sólyom Sándor
Történelmünk egy szűk szelete a téglák jelekkel való ellátása, művészete, de egyre többen gyűjtik az ilyen tárgyakat, Magyarországon körülbelül 150 főről tudunk. Múzeuma is van már a bélyeges tégláknak Veszprémben a várhegyen. 15 éve vagyok gyűjtő, miután egy barátomnál ilyen téglákkal teli falrészletet láttam a málladozó vakolat alatt. Azóta sok ilyen tárgy gyűlt össze, egyesületünk tagjai összesen több mint 12 ezer darabbal rendelkeznek –mondta dr. Herczig Béla.
A nyomat, vagy dombormű csak addig látható, amíg a téglát a kőműves be nem falazza. Mondhatnánk, fölöslegesen készültek, pedig nem: lelke lesz tőle a háznak, amelybe beépítik. Nagyon sokat mesélnek arról a korról, amikor készítették őket. A bélyeges téglák a török kor után jelentek meg Magyarországon. Egyesületünk célja az ilyen téglák gyűjtése elsősorban a volt Osztrák-Magyar Monarchia területéről, kiállítások és konferenciák szervezése, a téglákon található jelek, pecsétek jelentésének megfejtése. A téglákra legtöbb esetben a birtok tulajdonosnak névbetűit vésték, ahol készültek, de települések nevei és különböző ábrák is (állatok, virágok) fellelhetők rajtuk. A Kiegyezés után a gyártók rájöttek, hogy a téglák remek reklámhordozók és mindig ráírták a gyár nevét is –zárta előadását az egyesület elnöke.
Török László néhány éve gyűjti a bélyeges téglákat, miután egy omladozó örökölt lakást a család lebontott, hogy újat építsenek. A törmelékek között öt-hat bélyeges téglát talált, amely felkeltette az érdeklődését és mára a szenvedélyévé vált gyűjtésük. Az interneten kezdett el olvasni róluk és gyűjtőtársakra is lelt a világhálón. Bármerre jár, ha lebontott épületet lát, azonnal lázba jön és bélyeges téglák után kutatva keresgél az építési törmelék között. Mára szirmabesenyői lakásában egy komoly mennyiséget halmozott fel belőlük. Előadásában saját gyűjteményének darabjait mutatta be. Rendszeresen szervez az egyesület „cserenapot”, itt szintén hozzá tud jutni olyan téglákhoz, amely még hiányzik a kollekciójából.
Sólyom Sándor