Hans Bruyninckx, a koppenhágai központú uniós ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tengerek helyzetét illetően továbbra is komoly kihívást jelent többek között a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés, a műanyaghulladék és a szennyezés egyéb típusai, valamint a nem fenntartható halászat.
"A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégiára és az európai zöld megállapodás egyéb elemeire támaszkodva azonnali és egységes intézkedésekre van szükség a tengerek védelme és a helyreállítás érdekében" - fogalmazott.
A tengerek helyzetéről készített jelentés azt mutatja, hogy a tengerek használatával kapcsolatos korábbi és egyes esetekben jelenlegi szokások mára jól érezhető változásokat idéztek elő a tengeri fajok és élőhelyek összetételében, valamint a tengerek általános fizikai és kémiai jellemzőiben. Európa part menti tengerszakaszainak csaknem fele intenzív algásodástól szenved.
Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása.
Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén azonban szinte minden fogás egészséges halállományokból származik. A Földközi-tenger esetében ez azonban még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség - állapították meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, amelyek segíthetik a tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó uniós célkitűzések elérését, elsősorban az ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodás révén. A jelentés szerzői szerint a gyakran évtizedeken át tartó jelentős erőfeszítéseknek, például a szennyező anyagok, az algásodás és a túlhalászás által okozott hatások csökkentésére irányuló lépéseknek köszönhetően egyes területeken már látszanak a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei.
