Hatvan darab, teljesen egyforma fehér készülék sorakozik az egyetem Energia és Minőségügyi Intézetének laborjában. Az eszközökkel a levegő minőségét lehet mérni. Az egyik a szállópor koncentráció mérésre alkalmas, a másik pedig a hőmérséklet, páratartalom, nyomás értékeket rögzíti. A mérő egységeket a Miskolci Egyetemen fejlesztették.
Néhány készüléket már felszereltek és ezek már most végeznek méréseket az egyetemen. De a legtöbb még nem üzemel. Ezek a tervek szerint még ebben az évben kikerülnek a város különböző pontjaira: szám szerint 60 helyre. A beérkező adatokat az önkormányzat is látja majd, hiszen a programban a campus és a város közösen vesz részt. Így a mérési eredmények hatására levegőminőséggel kapcsolatos intézkedéseket kezdeményezhetnek. "Az egyetemnek egy olyan kutatási iránya is van, hogy a miskolci szmog képződést, annak fejlődését ezzel fel tudjuk tárni - magyarázta Báthory Csongor projektmenedzser, a HungAIRy LIFE integrált projekt szakembere. - Milyen körülmények, milyen hatások miatt alakul ki a szmog télen."
A projektmenedzser szerint a 60 mérőegység kihelyezése azért lényeges, mert jelenleg három mérőállomás gyűjti az adatokat a város levegőjéről, amelyek a legszennyezettebb területekre fókuszálnak. A levegő minőségét ezeknek az összegzéséből állapítják meg. Így arról, hogy a város különböző pontjain mi a helyzet, keveset lehet tudni.
Annyi viszont biztos, hogy az egyik legnagyobb problémát a nem megfelelő tüzelőanyag használata okozza. Így a program küldetése a szemléletformálás is. A mérő eszközök adatait éppen ezért a tervek szerint jövő nyáron a lakosság is nyomon követheti. A HungAIRy LIFE integrált projekt 2026-ig tart és országszerte 19 projektpartner vesz részt benne. A felhasználható forrás összesen csaknem 16 millió euró, aminek a 60 százalékát az Európai Unió, 40 százalékát pedig az állam finanszírozza.
Több adat Miskolc levegőminőségéről
Létrehozva
A tervek szerint még idén kikerül a város különböző pontjaira az a hatvan levegőminőségmérő, amit a Miskolci Egyetemen fejlesztettek ki. A készülékek így már a legkritikusabbnak számító téli időszakban is gyűjthetik az adatokat. Jövő nyáron pedig az elképzelések szerint már a lakosság is nyomon követheti a levegő összetételének változását. A 2026-ig tartó program egyik célja, hogy a szakemberek kiderítsék pontosan hol, hogyan és mitől alakul ki a szmog.
Ez is érdekelhet
A fagyzónák bükki otthonában bőven fagypont alatti hőmérsékletet mértek
Az eddig mért leghidegebb hőmérsékletet azonban még csak megközelítettük.
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.