A MoLaRi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik jelentős projektje, amelynek keretében (előre meghatározott) alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében, országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó (Monitoring és Lakossági Riasztó - MoLaRi) rendszert telepítettek. A rendszert Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyében és Budapesten építették ki, ennek során 768 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot létesítettek a szakemberek - írja a Katasztrófavédelem.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya érintett, ahol összesen 64 riasztó végpont üzemel jelenleg. A MoLaRi rendszer segítségével országosan mintegy 517 ezer ember riasztható.
A rendszer megvalósulása hozzájárul, hogy a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság nagyobb biztonságban élhessen, a külső védelmi tervekben, illetve a települési veszélyelhárítási tervekben a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések a rendszer működése esetén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg, ezáltal az emberi életben és egészségben okozott károk kockázata csökken.
A MoLaRi-rendszer működésének alapját az alábbi folyamat jelenti:
A veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás/baleset miatt veszélyes vegyi anyag (gáz) kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén is. A 24 órás ügyeleti rendszerben működő katasztrófavédelmi ügyeleten a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon) keresztül az érintett lakosságot riasztják, illetve értesítik a magatartási szabályokról.
Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a MoLaRi rendszert nem a vegyi üzemek jelentette fokozottabb veszélyeztetettség miatt építik ki, hanem a magasabb szintű üzemi felügyelet biztosítása és a lakosság biztonsága érdekében!
A MoLaRi-rendszer folyamatos üzembiztonságának fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként tesztelik. A riasztó végpontok próbáit általánosságban minden hónap első hétfőjén hajtják végre, kivételt képeznek azok a napok, amikor erre az időpontra nemzeti, egyházi hivatalos ünnep esik, ebben az esetben a próbák időpontja a soron következő hétfő.
A szirénapróbának alapvetően két típusát különböztetjük meg:
Csökkentett üzemű (morgató) próba.
Hangos üzemű (teljes körű) próba.
A próbák alkalmával körülbelül 10 perc időtartamban hangképeket és „élőbeszédet” sugároznak le a végpontokon. Legutóbb december 4-én, szintén hétfő délelőtt volt ugyanilyen próba. Havonta egy alkalommal lesznek próbák idén is, ezekből két alkalommal lesz a hangos üzemű.
Tavaly minden hónap elején tartottak próbát, de ezek többsége – a mostanihoz hasonlóban – csak csökkentett üzemű volt. Kivétel volt ez alól két hónap (március és szeptember), amikor hangos üzemű, teljes körű próbát tartottak. A Katasztrófavédelem a mostani Facebook-bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy 2024-ben is havonta megtartják a próbát, és most a tavalyi évhez hasonlóan, vagyis márciusban és szeptemberben tartják meg a teljes körű próbákat.
