Ugrás a tartalomra

A mai fiatalok véleménye a magyar kultúráról

Létrehozva
Mindenki fontosnak tartja a kultúrát, s mikor nem járhat programokra, és így nem kaphat erőt a kultúrából, igazán csak akkor érzi hiányát. Néhány miskolci diák véleménye azonban, hogy a kultúrát magunkhoz vehetjük még most, a pandémia idején is.
Kép

Hajdú Zsófia a kulturális események hiányából érzi, milyen fontos maga a kultúra. – A magyar kultúra napjáról már mi, diákok talán meg is feledkeztünk az elmúlt években, elfelejtettük, hogy számunkra is mennyire fontos a kultúra. Ebben a furcsa helyzetben viszont felértékelődik számunkra minden kulturális esemény, amin részt vehettünk eddig. Már várjuk, hogy újra színházba, moziba, várakba, kastélyokba mehessünk. Hiányzik számunkra a művelődés, a hagyományőrzés, vagyis a fejlődés lehetősége. Most látjuk csak igazán, hogy mennyire természetes kulturális eseményekre járni, hiszen ezek a mindennapi életünk szerves részét képezték. Szintén szomorúsággal tölt el bennünket, hogy idén az iskolában nem emlékezhetünk meg erről a napról – nyilatkozta a hermanos diák.

Kép
Fotó: Mocsári László

Tóth Tamás Bálintnak a magyar kultúra napja a zenében nyilvánul meg. – Tisztában vagyok azzal, hogy például a színház és a tánc is hozzátartozik a kultúrához, de az én szívemhez legközelebb a hangszeres zene áll. Hét éven át tanultam trombitálni a Fazekas Utcai Általános Iskolában, ahonnan ötödikben jöttem át a Bársony János Általános Iskolába. Imádtam járni az Észak-Magyarországi Regionális Trombitás Találkozókra, ahol fura volt megtapasztalni, milyen sokan játszanak ezen a hangszeren. Dzsesszt és komolyzenét, költők verseit és ismert dalok változatait egyaránt adták elő ott. Én Beethovent, Kodályt, Bartókot és népdalt fújtam. Fenomenális, milyen hangszínben képes kijátszani a trombita ezeket a dallamokat.

Kép

Molnár-Czakó Flóra nyolcadik osztályos tanuló a Bársony János Általános Iskolában. – Ha kimondom, hogy magyar kultúra, ehhez az olvasást társítom. Szeretek magyar klasszikus írókat olvasni: Kosztolányit, Szerb Antalt. Két évvel ezelőtt részt vettem egy magyar hungarikumokat felvonultató versenyen, ahol megyei harmadik helyezés lett az eredmény. Akkor foglalkoztam a Kós-házzal, ami ugyan nem hungarikum, de városunk építészeti kultúrájához szervesen hozzátartozik. Kiderült: dédnagyapámnak építették, aki festőművész volt. Még nem jártam ott, de tervezem megnézni belülről is. Minden évben kinézünk olyan kulturális eseményekre, mint a nagy belvárosi fesztiválok, ezentúl járok színházba, ahonnan kilépve legutóbb új élménnyel gazdagodtam, mikor láthattam az éjszakai Széchenyi utcát. 

Kép

Borcsik Ágnes a Herman Ottó Gimnázium végzős tanulója. – Úgy gondolom, a magyar kultúra napja nem foglal el központi helyet az emberek életében. nem tulajdonítunk neki jelentőséget. Miért fontos mégis ez a nap? Mi lenne jobb alkalom arra, hogy egy kicsit megpihenjünk és átgondoljuk gazdag kultúránkat? Ez az emléknap tökéletes lehetőséget biztosít nekünk a hagyományaink és a múltunk értékelésére. Ez mindenki számára mást jelenthet, és szerintem ez így is van rendjén. Szánhatunk időt egy verseskötetre, egy regényre, egy színházi előadásra, egy koncertre, vagy csak egy egyszerű gondolatmenetre egy fárasztó nap végén. Bármelyik formáját is választjuk, ez egy nagyszerű módja annak, hogy egyszerre ápoljuk a kultúránkat és a lelkünket is – nyilatkozta. 

Kép

Márton Lucának pici kora óta olvasott verset és mesét az édesanyja esténként. – Már akkor ismerkedtem meg a versek kincseket rejtő világával, ennek hatására máig él bennem a poémák szeretete. Szavaló, illetve próza- és mesemondó versenyeken kimagasló helyezéseket érek el. Múlt évben megbirkóztam első szónokversenyemmel, ahol Miskolc legszebb kiejtése díjat kaptam. Amint valaki belekóstol a műveltég fájának gyümölcsébe, nem igen tud lemondani róla. A magyar kultúra napja alkalmából eszembe jutottak a Himnusz írójának sorai, amelyek életünk majdnem minden nagyobb eseményénél aktuálisak, a jelen helyzetben úgy érzem, még inkább valós jelentéstartalommal és aktualitással bírnak. A most élő embereknek is hiányzik a jókedv és a bőség, bár itt egy arctalan ellenséggel, a vírussal állunk szemben. 

Kép

Müller Eszternek nagyszülei matyómintás tányérjai jutnak eszébe elsőre a magyar kultúra napjáról. – Szeretem megcsodálni ezeket az ikonikus elemeket. A másik dolog, amire azonnal gondolok: a néptánc. A kultúránknak ma is szerves eleme ez a fiatalokat és idősebbeket egyaránt megmozgató kulturális hagyomány. Szeretem hallgatni a népdalokat is, mivel különlegesnek érzem magam, hogy ezt a nyelvet beszélem. A kultúránk legkedvesebb eleme számomra a nyelvünk: magyar író tollából regényt olvasni teljesen más érzés, mint egy fordítást – nyilatkozta a Herman Ottó Gimnázium tanulója.

Ez is érdekelhet

Szabó Máté rendezésében látható a Sybill című operett Miskolcon
Kultúra
Október 10-én mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Sybill című operettet Szabó Máté rendezésében. A miskolci társulat ismét egy grandiózus produkcióra készül, melyet annak is érdemes megnéznie, aki még csak ismerkedik az operett műfajával.
Válogatás a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál sikereiből
Kultúra
Idén szeptemberben rendezték meg a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, ahol hazai és külföldi alkotások egyaránt bemutatkoztak. A fesztivál több kiemelkedő filmje most újra látható lesz a Miskolci Művészetek Háza Uránia és Béke Art Mozitermeiben.
Zrínyi Miklós rombolta le a világ leghosszabb folyami hídját
KultúraOktatásKultúraSzabadidőTudományBulvár
Mérnöki rekordok a magyar történelemből: a világ legnagyobb ágyúja, Európa legmagasabb építménye, és a kontinens első metrója.
Elhunyt Koós Boglárka (frissítve!)
KultúraBelföld
27 éves volt. A Miskolci Nemzeti Színház is részvétét fejezte ki.