A 19. században annyira gyakoriak voltak a bálok a farsangi időszakban, hogy egyeseknek minden napra be volt jegyezve a naptárjába egy-egy táncestély. Vámosi Katalin művészettörténész tegnapi előadása a szalonokról és a bálokról szólt.
– Tudunk olyanról is, amikor egy kis beszélgetésre jöttek össze a vendégek egy szalonban, de aztán zongorázni, énekelni kezdtek, majd táncra perdültek, így az est végül úgynevezett házi bállá nőtte ki magát. Nagyobb ivászatokra akkor volt példa, amikor „cigányoztak”. Ez a szó jelentésváltozáson ment keresztül, régen arra mondták, amikor a cigányzenészektől nótákat kértek a vendégek. A cigányzenét nagyon szerette az akkori ember, ezért fürdőkben, ivókúrákon és kávéházakban is élő zene volt. Wohl Janka irataiból tudjuk, hogy egy-egy cigányzenés alkalommal jócskán fogyott a borból, ami miatt az egyik szenvedélyes tánc következtében úgy megforgatták őt, hogy nekiesett az asztalnak, még másnap is fájt a combja – mondta Vámosi Katalin.
A következő kedden a kávéházak és a cukrászdák világáról lesz szó, majd egy hét múlva a fürdőéletet és a korzózást mutatja be az előadó, aki utolsó alkalommal, augusztus 24-én a színházak és a kaszinók világáról beszél majd.
