Az előadáson közreműködtek a Szinvavölgyi Cseppek (Ughy Bárdos Zsuzsanna-Körmöndi Tamás), a Szinvavölgyi Prücskök, a Szinvavölgyi Néptáncműhely táncosai (Lévai Anita- Maródi Attila) és a Tényleg Zenekar Orosz Sándor vezetésével.
Bár a járvány miatt nehéz időszakon ment keresztül a társulat, igyekeztek a legjobb formájukat nyújtani, és maradandót alkotni a néptánckedvelő közönség számára. A tavalyi gála a Covid miatt ugyanis elmaradt – emlékeztetett Maródi Eszter, a műhely egyik táncosa, aki arról is mesélt, hogyan élték meg az elmúlt időszakot, milyen változásokat hozott a lezárás az együttes életében. – Ritkán tudtunk találkozni, de nálunk a közösségen érezhető, hogy egy család. A műsorokat pedig amellett, hogy hagyományteremtőek, jobb megélni – mondta a fiatal táncos, aki szerint jól kijönnek a felnőttek a fiatalokkal. Bár a korkülönbség érezhető, a kisebbek felnéznek a nagyobbakra, és szívesen fogadják a tanácsokat a tapasztaltabbaktól. – Fiatalabb koromban nekem is példaértékű volt, amit a tőlem idősebbek csináltak – emlékezett vissza.
Maródi Eszter jelenleg Budapesten él, a tánc gyerekkora óta fontos szerepet játszik az életében, de felnőttként már nem könnyű összeegyeztetni a próbákat a magánélettel. Azonban a tagok a közösségi erő és a tánc szeretete miatt még mindig hazajárnak.
Maródi Attila, a Szinvavölgyi Néptáncműhely vezetője szintén beszélt arról, hogyan lendültek túl a nehézségeken.
– Nagy szívfájdalom lett volna, ha ez a gála elmarad. Nehezen éltük meg az elmúlt időszakot. Át kellett állni online tanításra, aminek tánc szempontjából nem sok értelmét láttam. A felnőtt együttes kétharmada nem tért vissza a Covid után, megváltoztak a prioritások – mondta.
Azt is hozzátette: a generációváltást a társulat ritkán érzi meg, az elmúlt időszak azonban hirtelen változást hozott, amely azt eredményezte, hogy egy új csapattal folytatták a gyakorlást.
– Megnőttek a prücskök, erősödtek a fiúk-lányok, és a megmaradt felnőtt táncosok is nagyon jó, családias légkörben dolgoznak együtt. Vasárnap eredeti táncokat vittünk a színpadra, melyet a Napfény-holdsugár című vers és annak átkötései egészítettek ki, a szerelem témáját bontakoztatják ki a táncban – tette hozzá. Az együttes művészeti vezetője kiemelte, idén nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a műsorszámok ne csak külön-külön állják meg a helyüket. Ebben Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művésze segített az együttesnek.
A koreográfiák között helyet kaptak marossárpataki, mezőkölpényi táncok, „Vess figurát, olyan cifrát” makfalvi, mezőkeszűi, bökönyi és tyukodi táncok, legényesek, valamint matyó csárdás is. Ez volt az első blokk az ünnepi műsorban, majd a második részben gagybátori, zempléni, somogyi és uszódi táncok, sárközi hangulatok következtek.
