A Miskolci Szimfonikus Zenekar új kalandra hívja a zenekedvelő közönséget. Az est karmestere, Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója maga is tevékeny komponista. I. szimfóniája is már a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére készült, és az együttes mutatta be 2012-ben. A szimfónia műfajában alkotott immár hatodik darabja kerül most a nyilvánosság elé. A zeneszerző így vallott új opusáról:
– Művem a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére készült. A felkérést közvetlen a világjárvány előtt kaptam 2020 tavaszán, fontos és meghatározó számomra minden művem esetében, hogy mi történik a külvilágban és a történések miképpen hatnak rám. Mindig ezek az élmények adják meg a művek alaphangulatát, tartalmi rétegeit. Nagyon fontos, hogy a művészet ne beszéljen mellé félelemből vagy kényelmi szempontok miatt – mondta el az ősbemutatóra készülő művész, hozzátéve: „A bemutató eredeti dátuma 2021. május 17. lett volna, ami azért fontos számomra, mert édesapám aznap ünnepelte volna hetvennegyedik születésnapját. Eredeti tervek szerint neki ajánlottam volna művem, de legnagyobb szomorúságomra édesapám elhunyt 2020 májusában.”
Miroszlav Szkorik (1938–2020) ukrán komponista Melódia című tétele gyakran hangzik föl a világ hangversenytermeiben. Kezdésképpen a mű vonószenekari változatát hallhatja a közönség.
Cser Ádám szimfóniája háromtételes, melyben az első és második tétel formailag egyszerűbb, ismétlődő elemekből áll, és a közelmúlt történéseire reagál drámai módon. Az eredeti terveket szó szerint átírta a történelem. – A második tételben idézem J. S. Bach BWV 721-es korálelőjátékát, az eredeti korál szövege az „Uram irgalmazz”. A korál elindul, majd megszakad újra és újra, töredezettségében nem tud megszólalni teljesen, és a kottából is elfogynak szándékosan az előadói utasítások. Elképedt, eszköztelen sírás marad hátra – fogalmazott a komponista.
„A harmadik tétel készült el először, apám emlékére és életének utolsó szakaszára. Róla szól, neki szól. Formáját tekintve négy nagyobb részre lehet osztani, az első három szakasz evilági hangulatokkal, érzésekkel, harcokkal teli. A döbbenet, a küzdelem és a kín stációi szólalnak meg bennük. A negyedik szakasz pedig már a túlvilágról szól, a lélek beleolvadása a mindenségbe. Számokkal, dátumokkal, adatokkal érkezünk a világra, aztán ezek a számok már csak az emlékezeté lesznek, a lélek velünk marad a mindenségben. Hallgatni kell, figyelni és elfogadni.”
A Peer Gynt 1876. évi színrevitele kapcsán látványosan találkozott egymással a XIX. századi norvég kultúra két zseniális, emblematikus személyiségének művészete. Edvard Grieg (1843‒1907) huszonhat tételből álló kísérőzenét szerzett Henrik Ibsen drámai költeményéhez, magának az írónak a felkérésére. A hatalmas sikert aratott színmű zenéjéből utóbb két zenekari szvitet is összeállított hangverseny-előadások céljára a komponista (Op. 46 és 55). Mindkettő négy-négy tételt tartalmaz, és egyaránt „elnyűhetetlen” komolyzenei örökzölddé vált. S bár a kifejezésmód alapvetően nyugatiasnak mondható ezekben a tételekben, jelentős részüket a norvég népzene rejtett varázsa is átsugározza.
A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR SZIMFONIKUS BÉRLETÉNEK VII. HANGVERSENYE:
2022. március 21., hétfő, 19 óra – Művészetek Háza Hangversenyterme
Műsoron:
Miroszlav Szkorik: Melódia
Edvard Grieg: I. és II. Peer Gynt – szvit, Op. 46 és 55
Cser Ádám: VI. szimfónia
Vezényel:
Cser Ádám
