Lukovszky Ilona Sajószentpéteren született 1953. december 14-én, jónevű művészcsalád sarjaként.
Apja, Lukovszky László, Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikus- és festőművész, édesanyja pedig Feledy Gyula grafikus húga volt.
1975-77 között Kathy László szíjgyártó mester műhelyében szerzett segédlevelet. 1978-tól 1992-ig a Fiatal Iparművészek Stúdiójának tagja, e közösséggel állít ki. 1978-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1990-ben és 1994-ben is díjazta munkáit a Miskolci Téli Tárlat. Kizárólag használati tárgyakat készített könnyen hozzáférhető alapanyagokból: bőrből, csontból, textíliából. Mesterének a természeti népek kézműveseit tekintette. Köznapi tárgyainak is képes volt mágikus erőt kölcsönözni. 1986-ban Bőrművesség címmel tankönyve jelent meg.
Az iparművész aktív tagja volt Kilián-Észak Közösségének, a KÉK-eknek, akik városrészi lakóközösségükből formáltak összetartó és önmagukat képviselő társaságot. Csoportjukban a következő szavakkal búcsúztak tőle:
2022. szeptember 21-én valami megváltozott. Valami megváltozott bennünk, akik megálmodtuk ezt a Közösséget, és megváltozott a Közösségben is: a városrész elveszítette egy régi lakóját, a Közösség az egyik megálmodóját, mi, a Közösségből formálódott Egyesület pedig az egyik alapítónkat.
Drága Lukovszky Ilona, búcsúzunk Tőled
A csütörtöki a közgyűlésen tartott egyperces néma csend során rá is emlékeztek a város életére nagy hatást gyakoroló elhunytak között.
