Az alkotás Kelemen Didák minorita misszionárius szolgálatát kíséri végig, betekintést enged az atya élettörténetébe, megemlékezik nemes cselekedeteiről, és vázolja a kultuszépítés folyamatát, amely boldoggá avatását segíti. A film létrejöttét a miskolci Éltető Lélek Alapítvány kezdeményezte, finanszírozta, és a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda készítette el, Czikora Ágnes rendezésében.
– Kelemen Didák a miskolci Nagyboldogasszony-templom (vagy minorita templom), a mai Földes Ferenc Gimnázium, valamint a rendház alapítója, tisztelete mintegy 300 éve folyamatos – mondta Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője, a film producere.
A film egy 1,5 éves elkötelezett alkotómunka eredménye: „Felkerestük azokat a helyeket, ahol Kelemen Didák született, élt, tanult, iskolába járt, valamint egy olyan személyt, aki oldalági leszármazottja” – részletezte. Továbbá kifejtette: Kelemen Didák boldoggá avatása napirenden van, amihez szükséges, hogy minél nagyobb tisztelet övezze, és minél többen imádkozzanak hozzá – a filmnek köszönhetően pedig még többen megismerhetik munkásságát. – Miskolc számára óriási jelentőséggel bír ez a film, hiszen általa zarándokváros lehet – hangsúlyozta.
Grezsa István miniszteri biztos köszöntőjében úgy fogalmazott, a misszionárius munkássága olyan korszerű gondolatokat tükröz, hogy kultusz övezi az alakját. – Pestises betegeket gyógyított, reménytelen helyzetekből építkezett, romokból épített templomokat, s közben a magyar kultúrát tekintette a legfontosabbnak – részletezte. Pályáját áttekintve kijelenthetjük – folytatta –, hogy nem futamodott meg a munkától, a szenvedéstől. „Legyen ez a film és ez a bemutató egy kultusz kezdete” – emelte ki végezetül, majd hozzátette: rászorulunk Kelemen Didákra.
Pawel Cebula, a Minorita Rend Magyar és Erdélyi Tartomány tartományfőnöke a film előtt feltett egy kérdést: „az Úr, akit Didák szolgált, mit akar mondani ezen a filmen keresztül, illetve Didák alakján keresztül?” – Az ember élete olyan, mint egy könyv: engedjük meg – úgy, mint Didák testvérünk –, hogy az Isten saját kezével írjon bele – válaszolta meg saját kérdését.
Kelemen Didák boldoggá avatása Miskolc számára lokálpatrióta kérdés; a város egyre jobban összefog kultuszépítése kapcsán.
Alakszai Zoltán, Miskolc város jegyzője kifejtette: szinte napra pontosan 294 éve annak, hogy Didák atya a minoriták miskolci letelepedését kérvényezte. E kérelem több volt egyszerű beadványnál: egy istenszerető, és -látó ember, egy igazi vezető vallomása arról, mire van szüksége egy város, de tágabb értelemben a magyar nép közösségének ahhoz, hogy hitében, tudásában, kultúrájában, testi-lelki egészségében fejlődjék. – A kérelem meghallgattatott; a templom és az iskola felépült, a mai napig városunk ékessége – emelte ki, hozzáfűzve: működő, közösségi, kulturális és szakrális központ.
Egyebek mellett arról is szólt, hogy Kartal Ernő atya a rendszerváltást követő években felélesztette Didák atya munkássága és személye emlékét, s a legendák, amelyek a minorita szerzetes csodás tetteit őrzik, azóta csak sokasodtak. – Könyvek születtek, előadásokat hallgattunk, imádságok sokasága száll az ég felé, melyek jelekként hirdetik Didák atya szent életét – fogalmazott.
„Azt igyekszünk ma is bebizonyítani, hogy Kelemen Didák élete és munkássága követendő: példakép. És példaképekre ma is nagy szükség van – talán jobban, mint valaha!” – zárta szavait a jegyző.
Kézdialmás, Kézdivásárhely, Giródtótfalu, Nagybánya, Nyírbátor, Miskolc, Eperjes – néhány hely, ahol nagytiszteletű Kelemen Didák élt, munkálkodott és segített. A hittérítő és író egyben iskolaalapító és a szegények nagy pártfogója volt. A Tisza-vidéket járva fejtett ki áldásos tevékenységet, amit a róla szóló film idéz meg. Nemcsak bejárja életének fontos helyszíneit az alkotó BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda stábja, hanem olyan interjúkkal építi, melyekből kiderül, mit hagyott örökül a misszionárius az utókornak.
A film megszólalói között van Gyulai Éva történész muzeológus, aki a korról és a Kelemen Didákhoz kapcsolódó épített örökségről beszél, Szabó-Tóth Kinga szociológus, aki a misszionárius társadalomra gyakorolt hatására, cselekedetei jelentőségére világít rá. Továbbá Tóth Sándor szobrászművész, aki a hittérítőt több mint féltucat alkotásban örökítette meg, Ternyák Csaba egri érsek vagy Kalna Zsolt minorita szerzetes, akik egyházi szerepét méltatják, Rancz Teréz, Kelemen Didák leszármazottja, aki a családi hagyományokat eleveníti fel és Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány képviselője, aki a szerzetes kultuszának építését mozgatja és boldoggá avatási ügyét segíti; többek között kiadványok megjelentetésével, rendezvények szervezésével. A filmben nyilatkozik számos olyan egyházi és világi ember is, aki valamilyen módon Kelemen Didák szellemi örökségét őrzi, és arról számot tud adni. Az alkotás közreműködője Kincses Károly, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, aki az atyától származó szövegekből/imákból válogat és alakját színészi eszközökkel idézi meg.
