A modern demokráciák képviseleti kormányzás mentén működnek: bizonyos időnként megválasztjuk az általunk legalkalmasabbnak vélt személyt arra, hogy képviselje az érdekeinket a döntéshozói szinten, hiszen mi nem érünk rá, hogy kiálljunk saját magunkért: dolgozni kell, a családdal lenni – élni az életünket.
Mára el is felejtettük, hogy létezett egyszer egy bizonyos részvételi demokrácia. Az ókori görögöknek köszönhetjük ezt a találmányt. Számukra magától értetődő volt, hogy aki csak akar, jelen lehet a döntéshozatalban, és megalkották az idiosz kifejezést azokra a magánemberekre, akik nem kívántak részt venni a városállam demokratikus életében. Innen ered a ma is használt idióta szavunk.
Magyarországon újszerű kezdeményezés
Nemzetközi szinten egyre több, évtizedekre visszanyúló sikeres példa jelenik meg a részvételiség visszahozatalával kapcsolatban. Miskolcon közel egy éve dolgozik azon civil részvételi referens, hogy az állampolgári kezdeményezések könnyebben eljussanak a döntéshozókhoz. A Nyitott Kapuk Városa program része, hogy az önkormányzat igyekszik bevonni az embereket a döntésekbe.
Varga Andrea alpolgármester úgy látja, hogy a képviseletiség hatékony kiegészítése lehet a részvételi demokrácia, hiszen a megválasztott politikus bármennyire is szeretne, nem tud mindig, minden esetben jelen lenni. Ilyenkor, ha a saját érdekeiket képviselő állampolgárokkal, közösségekkel párbeszéd alakul ki, akkor mindkét fél profitálhat az együttműködésből. Ez az idea lebegett az alpolgármester előtt, amikor a program elindítását szorgalmazta.
A képviselő úgy látja, hogy azért nem elterjedt a módszer, mert ez egy sokkal nehezebben járható út. Mint mondja: konfliktusokkal jár, lassú és tanulnia kell az önkormányzati, illetve az állampolgári oldalnak is a konstruktív kooperációt – mindezekkel együtt is megéri az erővel történő politizálással szemben a részvételiség.
Kapcsolat az önkormányzattal
Kovács Kamilla civil részvételi referens úgy írja le a pozíciót, mint egy hidat az állampolgárok és az önkormányzat között. „Amikor egy kis közösség a város partnerségével szeretne valamit megvalósítani – felújítaná a játszóterét vagy éppen közösségi kertet indítana –, akkor sokszor kihívást jelent neki a bürokratikus rendszer” – magyarázza a referens. Az ő feladata, hogy megkönnyítse az együttműködést, ami mindkét irányban igaz. Ha a városvezetés kíváncsi az érintettek véleményére valamely intézkedéssel kapcsolatban, akkor is Kovács Kamilla segíti a kétoldalú kommunikációt.
Ennek a demokratikus formának a következő nagy eseménye szeptemberben a közösségi gyűlés lesz: 50, Miskolc teljes lakosságára jellemző összetételű ember részvételével szervez találkozót az önkormányzat, a DemNet Alapítvány és a Dialóg Egyesület. A résztvevők szakmai előadásokat hallgatnak meg a klímavédelem témájában, majd a nap végére közös javaslatcsomagot fogalmaznak meg a városvezetés számára arról, hogyan lehetne állampolgári szemszögből élhetőbb hely városunk.
