Városszerkezeti és várostörténeti okból is érdemesebb lenne a bontás helyett megtartani és felújítani az ITC-székházat – így vélekedik az a két miskolci kötődésű építész, akiket a Miskolci Napló kérdezett a témában. Ahogyan az ismert, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Alakszai Zoltán kormánymegbízott még augusztus közepén jelentette be, hogy a korábban tervezett átalakítás helyett lebontatnák az épületet és a terület a jövőben közparkként funkcionálna.
A téma megosztotta a miskolciakat: sokan voltak a bontás mellett, még többen azonban az épület megmentését szorgalmazták. Simon Gábor előválasztási országgyűlési képviselőjelölt petíciót is indított a Dósa Károly tervezte létesítmény megmentése érdekében. Végül még a kezdeményezők is kihátráltak a döntés mögül: az országgyűlési képviselő és a kormánymegbízott hétfőn bejelentette, meghallgatják a lakosság véleményét, és csak aztán döntenek az épület sorsáról.
Ezek után arra voltunk kíváncsiak, miskolci építészek hogyan vélekednek a kialakult helyzetről. Választásunk Bodonyi Csabára és Puskás Péterre esett. Lapunknak mindketten úgy nyilatkoztak, nem támogatják az ITC elpusztítását.
Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész lapunknak úgy fogalmazott: etikus bontásnak kizárólag azt nevezi, aminek statikai, műszaki okai vannak és ami gazdaságosan igazolható. Azt viszont nem tudja elfogadni, ha ideológiai, politikai vagy éppen esztétikai okból történik a szanálás.
- Egy település szövetébe belenyúlni csak nagyon indokolt esetben szabad. Persze, voltak korok, amikor nem így gondolkodtak, például a kérdéses ITC, a volt pártház építése idején is „a múltat végképp eltörölni” szemlélet uralkodott. Most nekünk nem szabadna ezt követni ennél az épületnél sem, mondom ezt azért is, mert látom, hogy manapság ismét erősödik ez a szemlélet – kezdte.
Elveszítjük az időt
Az építész kiemelte, ha egy épületet elbontunk, teret ugyan nyerünk, de elveszítjük az időt. „Egy ötven éve élő épület már építészettörténetileg és helytörténetileg is jelentős múlttal bír. Hangulatok, cselekmények, események kötődnek hozzá. A helyi kultúra része. A mienk. Még egy olyan átlagos színvonalú modern épület esetén is, mint az ITC-székház. A bontás után mindez elmúlik. Ha egy város történelmi karakterfejlődését, evolúcióját meg akarjuk őrizni, akkor meg kell hagyni az épületeket. Mert ez a mi történetünk" – szögezte le.
A bontásnak van egy másik veszélye is. Bodonyi szerint félő, hogy a bontás után egy újabb, nehezen befejezhető torzó alakul ki a belvárosban.
Újabb torzó
- Elég a mai Szent István tér esetét megnézni, ami úgy alakult ki, hogy úgy ötven éve lebontottak néhány épületet, mert oda tervezték akkor a megyei könyvtár új épületét. Az avasi panoráma azonban sokaknak megtetszett, így kitalálták, hogy lehetne itt a város főtere. Látjuk, bár a könyvtár más helyen megépült, a terület nem érte el végső állapotát, térnek építészeti értelemben nem lehet nevezni. Rendkívül veszélyesnek tartom ugyanezt a hibát elkövetni egy olyan műemlékkel szemben, mint a Mindszenti templom, mert akárhogy is alakult ki, ott jelenleg létezik egy tér, amit persze fel kellene újítani – mondta.
Ő azt javasolja: az ITC-t tartsák meg, és ha a kormányhivatalnak nem kell, keressenek neki másik funkciót, az új hivatali tömböt pedig építsék meg a Szent István tér hiányzó nyugati térfalaként. „Ezzel a megoldással a meglévő mellé nem jönne létre egy újabb torzó, hanem befejeznénk azt az egyet” – zárta.
Átlyuggatott kabát
Hasonlóan gondolkodik Puskás Péter Ybl- és Pro Architectura-díjas építész is. Az általa vezetett Műépítész Kft. készítette egyébként néhány éve az ITC-székház és környezetének megújításával kapcsolatos terveket is.
– Az ITC lebontásával a sokadik sebhely alakulna ki a város szövetén. Ha egy város térszerkezetét kabátnak veszem, és azt millió helyen átlyuggatom, előbb utóbb az egész kabát használhatatlanná válik – mondta.
Az épület helyére tervezett közpark létének jogosságát is megkérdőjelezi az építész. „Rendkívül gyenge érvnek tartom, hogy a zöld park miatt szükséges ez a bontás, mert hát arra ott van a Népkert. Az ITC helyén soha nem alakulhatna ki egy ahhoz egyáltalán csak hasonlítható kert, az csak egy, a városszövetbe nem illő placc lenne” – tette hozzá.
Egységben kezelné
Puskás Péter azt mondja, az általuk három évvel ezelőtt készült tervek egységben kezelték az Uitz Béla utcától a volt Rónai Művelődési Házig és a Mindszenti templomig tartó területet. „Az épületek közötti területet egy olyan térszervezés kötötte volna össze, ahol vízesések mellett, üvegallékon lehetett volna megközelíteni a tér különböző pontjait, ahol kereskedelmi egységek is lettek volna. A kormányzati épületekből ugyanarra a térre léphettek volna ki az ügyet intézők, mint a hívek a Mindszenti templomból, mert az autós forgalmat innen kivezettük volna, természetesen a buszok és a taxik kivételével” – részletezte.
Az ITC-székházat nem tervezték drasztikusan átalakítani, igaz, egy új üveghomlokzatot azért kapott volna, hogy a műemlék templomot visszatükrözze. „Az ITC szerkezete, tartóváza teljesen tökéletes állapotban van, a struktúrához sem nyúltunk volna, viszont született volna két lépcsőház, és újabb lifteket is beépítettünk volna" – részletezte Puskás Péter, aki reményét fejezte ki, hogy bontás helyett ezek a tervek valósulnak meg, Miskolc érdekeit ugyanis sokkal inkább szolgálja egy foghíj megszüntetése, mint egy új létrehozása.
