A rendezvényen Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója köszöntőjében elmondta: jó látni, hogy ilyen sokan eljöttek a rendezvényre, hiszen az MCC-nek az is célkitűzése, hogy a vidéki központok mint egyfajta szellemi műhelyek működjenek, ahol kiváló szakemberektől hallhatnak izgalmas előadásokat, nemcsak a kollégium hallgatói, de a város nagyközönsége is.
A szakmai rendezvény érdeklődői megtudhatták, hogyan viszonyult az amerikai hírszerzés, és rajtuk keresztül az amerikai vezetés a magyarokhoz, mi volt a véleményük a magyar társadalomról, kultúráról, és mit gondolt a CIA egy lehetséges ellenállásról. A témáról Máthé Áron történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Stephen Sholl, az MCC vendégoktatója fejtette ki gondolatait. Utóbbi az elmúlt évben több száz Magyarországra vonatkozó CIA-aktát tanulmányozott az ’50-es évektől egészen 1980-ig.
A szakember szerint az aktákból az derül ki, hogy Magyarországot egy katolikus, konzervatív országnak tartották, ahol az emberek 90%-a antikommunista, de a hírszerzők még ennek ellenére sem hitték, hogy a szovjetekkel szembeni komolyabb ellenállásra kell a magyaroknál számítani. A hírszerzés meglehetősen elővigyázatlan volt az ’56-os történésekkel szemben, és – mint ahogy ez a későbbi aktákból kiderül – ők maguk is megalázónak érezték, hogy ennyire tévesen ítélték meg az akkori helyzetet.
Egészen a ’60-as évek közepéig a CIA egy újabb, az ’56-oshoz hasonló felkelés kitörésétől tartott, de ez a nézet 1965 körül megváltozott: a Kádár-korszak beköszöntével Magyarországra úgy tekintettek, mint a legalázatosabb és legerősebb szovjet csatlósra, és Kádárt reformernek tartották, akinek az ország a fejlődést, a modernizálódást köszönheti. Máthé Áron arról beszélt, hogy a CIA-jelentésekkel szemben a valóság egészen más képet festett Magyarországon. A nyugati sajtó hazánkat tartotta a „legvidámabb barakknak” a szocialista „lágerben”, ami egyrészt igaz volt, hiszen az emberek a pénzükért tudtak vásárolni a boltokban, eljuthattak olyan országokba, mint Bulgária, Jugoszlávia, de ugyanakkor a vasfüggöny behatárolt minket, és itt volt a legmagasabb arányú az alkoholizmus vagy az öngyilkosság.
A szakértőktől azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy bár mi, magyarok mindig a nyugathoz tartozónak tartottuk magunkat, ez meglehetősen egyoldalú nézet volt. Az I. világháborúig Magyarországra mint egy erős európai nemzetre tekintettek, de ez később – ahogy a CIA-aktákból is kiderül – megváltozott, és egy nem ortodox, nem szláv, tradicionálisan konzervatív, és leginkább problémás országnak tartottak minket a szocialista táborban.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény, amely Kárpátmedence-szerte nyújt a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, ingyenes, társadalmilag hasznos, közösségi célokat szolgáló képzéseket az általános és középiskolás korú fiataloktól kezdve egészen a felsőoktatásban tanuló vagy már diplomás korosztályig. Az MCC tudásközpont, amely a képzések mellett rendezvényeivel, konferenciáival, könyveivel, nyilvános közléseivel részt kíván venni az összmagyarság felemelkedését szolgáló közéleti párbeszéd és kultúra fejlesztésében.
