A környezetvédelmi törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy létrehozzák az alapot, környezet- és természetvédelmi célok megvalósítása végett.
Nagy Dezsőtől, az önkormányzat környezetvédelmi referensétől megtudtuk, hogy Miskolcon 1997-ben jött létre a helyi környezetvédelmi alap. Mivel egy finanszírozási formáról beszélünk, azt valahogy fel kell tölteni forrással. A szakember elmondta, hogy két ágról érkezik bevétel az alapba.
Egyrészt vannak olyan adónemek, amelyek kifejezetten a környezetet érintő tevékenységekkel kapcsolatban keletkeznek. Példaként elhangzik a talajterhelési díj. Emellett az önkormányzat illetékességi területén kiszabott és befizetett környezetvédelmi bírságok 30 százaléka csatornázható át erre a célra. Másrészről a város is hozzájárul a saját költségvetéséből a zseb keretösszegének bővítéséhez.
Kicsit kacifántos a dolog abból a szempontból, hogy a fentebb említett bevételtípusok között van olyan, amelynek elköltését ugyancsak törvény szabályozza: például az említett talajterhelési díjból származó befizetések csak bizonyos vízvédelmi feladatokra fordíthatóak. Ugyanakkor vannak „címkézetlen” összegek, amelyek szabadabb felhasználásúak egy önkormányzati rendelet által meghatározott kereteken belül.
Így az alap forrásai felhasználhatóak környezeti károk megelőzésére, természeti értékek fenntartására, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítésére, környezeti szemléletformálásra és a klímaváltozás hatásainak megelőzésére, mérséklésére.
Továbbá a környezetvédelmi alap rendszeresen segíti miskolci környezetvédő társadalmi szervezetek programjainak megvalósítását is. Tavaly négy szervezet kapott támogatást. Az idén még nagyobb értékű adatbázisok beszerzését tervezi az önkormányzat az alapból, amelyek alkalmazása hozzájárul a város környezetének védelméhez.
(Borítókép: Illusztráció)
