„Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség”
– hangzottak el Márai Sándor gondolatai a Szinvavölgyi Néptáncműhely előadásával és a városházától induló ünnepi aratókoszorú-menettel felvezetett polgármesteri beszédben. Veres Pál meglátása, hogy a forradalmainkra való emlékezéssel szemben a hazaszeretet érzése augusztus huszadikán nem párosul gyásszal és fájdalommal.
– Szent István bölcs döntései, bátor tettei és máig érvényes intelmei nélkül ma lehet, hogy nem lenne magyar nemzet, nem lenne magyar nyelv, nem lenne Magyarország. Hagyatékát nem tudta senki sem eltiporni. Nem haladta túl az idő. Ezer éve jelenti nemzetünk és hazánk szilárd alapját – tekintett vissza a városvezető.
– Az elmúlt két évben példátlanul nehéz helyzetbe állította Miskolcot a COVID. Mikor a járvány véget ért, azt gondoltuk, hogy könnyebb világ jön, majd néhány hétnyi bizakodás után kitört a háború – taglalta Veres, majd azt fejtegette, hogy az életünk ma ugyan szabadabb, de a helyzetünk nem lett jobb, amennyiben a kormányzati elvonások megmaradtak, a város pedig – szerinte – nem kapott segítő kezet, amikor szüksége lett volna rá.
– Érkezett helyette hétszeres energiaár, példátlan infláció. Mi tesszük a dolgunkat: beosztjuk azt, amink van, és takarékosan élünk. Igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni a lehetőségeinkből, megtenni mindent a város boldogulásáért és fejlődéséért – szögezte le a megyeszékhely vezetője, ezt követően pedig a helyiek az ukrajnai menekültekkel szemben idén tanúsított bánásmódjával igyekezett alátámasztani a város államalapítónktól eredő szellemiségét.
– Emberek milliói váltak földönfutóvá, és Miskolc minden saját nehézsége ellenére segítő kezet nyújtott nekik. Családok, barátok, cégek, civilek és önkormányzati intézmények fogtak össze, hogy segítsenek azoknak, akik rászorulnak. Miskolc segített, mert megértette Szent István király intelmeit. Adjunk hálát, hogy a befogadás és a segítség természetességét örököltük nagyszüleinktől – világított rá Veres Pál, aki úgy vélekedett, továbbra sem számíthatunk másra, csak magunkra, a tehetségünkre, a tenni akarásunkra, az eltökéltségünkre és arra, hogy mi miskolciak tudjuk, mit akarunk:
„Egy szabad, biztonságos és zöld Miskolcot akarunk.”
– Amikor aszály sújtja Magyarországot, adjunk hálát a sorsunknak, hogy itt élhetünk a zöld Bükk lábánál, patakok és források között. Adjunk hálát, hogy vannak erdőink és hűs vizeink, hogy van friss levegőnk, és vannak árnyat adó fáink és hegyeink. De nem elég a szerencsénk, hogy ilyen gazdag az örökségünk. Meg kell óvnunk, meg kell védenünk, meg kell őriznünk azt, ami a miénk! – irányította rá az ünneplők figyelmét a jövő kihívásaira Miskolc polgármestere.
Miután – a Mindszenti templom kórusa és a Classic Brass Quintet előadásával kísért eseményen – az új kenyeret a történelmi egyházak képviselői megáldották, a program este hét órától a Zsaya, Herczku Ágnes és a Banda, valamint Rácz Gergő koncertjével folytatódott.
