A pénzintézet kölcsön nyújtásakor adóstárs bevonását a hitelszerződésbe több okból is szükségesnek tarthatja. Ennek egyik oka az, ha az adós jövedelme nem megfelelő az igényelt hitelösszeghez. Rendszerint kötelezően adóstársként szerepel a hitelszerződésben az adós házastársa. Ha pedig haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan a kölcsön fedezete, akkor a haszonélvezőt is adóstársként vonják be a szerződésbe.
Az adóstárs elnevezés félrevezető lehet, mert ebből úgy tűnhet, hogy az adóstárs esetleg csak másodlagosan felel a tartozásokért. Főszabály szerint az adós és az adóstárs egyformán kötelesek a kölcsön visszafizetésére.
Vagyis az adós és az adóstárs mindketten a teljes összeggel tartoznak, azaz nemfizetés esetén a teljes összeget bármelyiküktől követelheti a bank. A gyakorlatban így hiába az adós számlájáról történik a törlesztés, ha az adós bármilyen okból nem fizet, a pénzintézet az adóstárssal szemben felléphet a teljesítés érdekében. Tehát az adóstárs kötelezettsége ugyanolyan súlyú, mint az adósé, semmivel sem egyszerűbb a helyzete.
Az adós és az adóstárs egymás közötti viszonyának a jellemzője, hogy egymás között egyenlően felelnek a tartozásért, amennyiben másként nem állapodtak meg. Ez azt jelenti, ha egyikük fizette ki a teljes tartozást, akkor ennek felét a másiktól követelheti. Természetesen figyelembe kell venni a felek közötti egyéb viszonyokat is, például házasság fennálltát.
Olvasónk azzal, hogy aláírja az adóstársi szerződést, a teljes tartozásért minden jövedelmével és vagyonával felelni fog, vagyis jól meg kell fontolni a lépést.
