A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.
Horvátország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes részeit, köztük a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket. Az egyezmény fennmaradó részei - például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése - csak az uniós tagállamok egyhangú határozatát követően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. A Tanács 2021 decemberében állapította meg, hogy Horvátország teljesítette a szükséges feltételeket.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a Tanács továbbra sem hagyta jóvá. Hollandia például támogatja Románia felvételét, de a bolgár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint 4 nem uniós ország - Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein - a tagja.(Andits Eszter/MTI)
Megjöttek az első reakciók is: A román miniszterelnök Nicolae Ciuca csalódottan vette tudomásul a döntést, szerinte az elutasítást: "nem érdemeljük meg, de ez motivál az erőfeszítések folytatására."
Nicolae Ciuca román miniszterelnök csütörtökön a bukaresti kormánypalotában adott televíziós nyilatkozatban reagált arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: "a mai döntést nem érdemeljük meg, sajnáljuk, de ez motivál az erőfeszítések folytatására".
A kormányfő mélységes csalódásának adott hangot amiatt, hogy nem alakult ki konszenzus a schengeni bővítésről. Köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és minden partnernek, amely támogatta Románia csatlakozását, és kereste erre a megoldásokat. Kijelentette: egyedül Ausztria utasította el Románia csatlakozását, olyan adatokra hivatkozva, amelyekről Románia az EU ügynökségeinek az adatait felhasználva bizonyította, hogy valótlanok.
"Elismertük azoknak az államoknak a nehézségeit, amelyekre migrációs nyomás nehezedik, mindig szolidárisan és aktívan viszonyultunk hozzájuk, és EU-s megoldásokat kerestünk a problémákra. Konkrét javaslataink voltak a partnereink számára és intenzíven együttműködtünk az Európai Bizottsággal, hogy megoldjuk a nehézségeket. Sajnáljuk, és őszintén nem értjük Ausztria hajthatatlan álláspontját" - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: ahogy az elmúlt 15 évben, Románia ezután is megvédi a határait, és ezt nemcsak a román állampolgárok, hanem az EU állampolgárai biztonságáért is teszi. Azt is megjegyezte, hogy konstruktív módon kezeli a kialakult helyzetet, és folytatja erőfeszítéseit a schengeni térséghez való csatlakozásért. Ezt ugyanis továbbra is az ország stratégiai céljának tekinti.
Klaus Iohannis államfő közleményében igazságtalannak nevezte a döntést. "Félő, hogy Ausztria indokolatlan és sajnálatos hozzáálása a mai tanácskozáson veszélyezteti az európai egységet és összefogást, amelyre oly nagy szükség lenne most, a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Románia ezután is felelősen, határozottan és jóhiszeműen kíván fellépni az EU megerősödéséért és belső biztonságáért, amiként eddig is tette" - nyomatékosította az elnök.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélte: "Ausztria igazságtalan ellenállása karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak". A kormánykoalíció legerősebb pártjának elnöke - aki egyben a képviselőház elnöki tisztségét is betölti - hangsúlyozta: a schengeni bővítés elutasításával az európai egység és stabilitás kapott erős ütést egy olyan ország részéről, amely nehéz időkben döntött úgy, hogy cserbenhagyja a bajtársait, és Oroszország érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzésében gyalázatosnak nevezte Románia schengeni csatlakozásának elutasítását. Úgy vélte: "Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall", és a döntés "valamennyi romániai állampolgár és az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul". Közölte: Ausztria "álszent döntésével" azt bizonyította be, "miként tiporhatók lábbal ezek a közös értékek és szabályok". Hozzátette: Románia nem enged Ausztria "szégyentelen zsarolásának", továbbra is folytatja a munkát, méltósággal, megalkuvás nélkül. "Hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Nemcsak Romániának, hanem az Európai Uniónak is erre van szüksége!" - írta Kelemen Hunor. (Gazda Árpád/MTI)
A magyar kormány részéről Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált a hírre, közölte: Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez.
Rétvári Bence miniszteri tanácskozást követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és megkönnyíti a turizmust. Az, hogy átjárhatóvá válik a magyar-horvát határ, azt is jelenti, hogy az eddig ott szolgálatot teljesítő - a határőrizetben részt vevő - rendőrök munka erejét más határszakaszok védelmében vagy az ország biztonságának megőrzésében lehet hasznosítani - mondta.
A tanácsülés részleteit ismertetve az államtitkár közölte: Románia és Bulgária nagyon közel került ahhoz, hogy a schengeni övezet része legyen, ettől két szavazat választotta el a két országot. "El kell ismerni, hogy a két ország tizenegy éve a schengeni övezet előszobájában várakozik. Évek óta teljesítik azokat az uniós elvárásokat, melyek a csatlakozáshoz szükségesek" - fogalmazott Rétvári Bence, majd hozzátette: tizenegy év után nem lehet újabb és újabb feltételeket szabni, vagy a csatlakozástól független politikai szempontokat figyelembe venni a schengeni tagság elfogadásához.
Kijelentette: Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Horvátország mellett Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Magyarország azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen. Csatlakozásuk a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett segítené az unió külső határainak védelmének megerősítését, ami az illegális migráció visszatartásában játszana jelentős szerepet. Magyarország szempontjából továbbá nemzetpolitikai szempontból is fontos, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás - hangsúlyozta.
A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári Bence azt mondta: Magyarország továbbra is elutasít - és a későbbiekben sem fog támogatni - olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között. Amikor a migráció tekintetében más tagországok kapacitásai is kimerülőben vannak, akkor nem a migráció serkentésén, nem a határok megnyitásán, nem a migránsok kvóták szerinti elosztásán, hanem a migráció megállításán kell dolgozni - jelentette ki. E tekintetben a visegrádi országok szövetségesévé vált Olaszország. Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt - tette hozzá a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. (Gebauer Szabolcs/MTI)
