A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a CDU a szavazatok 27,5-28 százalékát szerezhette meg. Ez nagyjából 10 százalékpontos erősödés a legutóbbi, 2021-es választáson elért 18 százalékhoz képest.
A CDU csaknem negyedszázada, 1999 óta nem nyert választást a tartományi rangú német fővárosban. Az eredmény egyértelmű felhatalmazás a kormányalakításra, de az ugyancsak ellenzékben lévő liberálisok (FDP) - akikkel a CDU helyben kormányozni szeretne - gyengültek, a 2021-es 7,1 százalék után a szavazatok 4,5-5 százalékát gyűjthették össze, vagyis nem biztos, hogy átlépték a törvényhozásba (Képviselőház) bejutás 5 százalékos küszöbét, és ha veszik is az akadályt, nem valószínű, hogy a CDU az FDP-vel többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt (Szenátus) tud alakítani.
A kormánypártok mind gyengültek. A hárompárti koalíció legnagyobb tagja, a szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 18,5 százalékát gyűjthették össze, 2,9 százalékponttal kevesebbet a 2021-es 21,4 százaléknál. A Berlinben 2001 óta folyamatosan kormányzó SPD ezzel a történetének leggyengébb helyi választási eredményét érhette el. A Zöldek ugyancsak 18,5 százalékon végeztek az exit pollok szerint, a 2021-ben elért 18,9 százalék után. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 12,6-13 százalékon végezhetett, míg 2021-ben a szavazatok 14,1 százalékát szerezte meg.
A jobbközép CDU-tól jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) kismértékben erősödött, a legutóbbi választáson elért 8 százalék után 9-9,1 százalékot szerezhetett.
A berliniekkel a 2021-es választást ismételtették meg, amelyet hiányosságok miatt érvénytelennek nyilvánított a tartományi alkotmánybíróság. A kampányt helyi ügyek, mindenekelőtt a lakáshiány, a közlekedési nehézségek és a közigazgatást feszítő gondok határozták meg. A városvezetéssel szembeni elégedetlenséget a CDU tudta leginkább kiaknázni.
Berlinben 2021. szeptember 26-án, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással együtt rendezték meg a tartományi és a kerületi választást, és egy helyi népszavazást is tartottak két lakásüzemeltető nagyvállalat köztulajdonba vételéről. A voksolást a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló távolságtartási szabályoknak megfelelően kellett megtartani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy azon a napon rendezték a német főváros világhírű éves nemzetközi futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sokhelyütt megbénult a közlekedés.
Az ügyben végzett vizsgálatok szerint a választás előkészítése sem volt megfelelő, nem volt például megfelelő számú szavazólap és választási urna minden szavazókörben és nem volt elegendő személyzet a voksolás lebonyolításához. Az egyedi nehézségek és a rendszerszintű hiányosságok miatt tömegek kényszerültek több órás várakozásra, és sokan nem tudtak, vagy nem tudtak időben, az urnazárás hivatalos ideje előtt élni választójogukkal. (MTI)
