Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémbe látogatott, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ avatóján mondott beszédet, amelyben Európáról is megosztotta gondolatait.
Azzal kezdte, hogy többfajta módon ki lehet szúrni egy beszélővel, mert a nap fő pontján már túl vannak, de azért néhány megjegyzést szeretne megosztani.
Veszprém Európa kulturális fővárosa 2023-ban. Könnyű és hálás róla beszélni, Európáról beszélni nehéz és körültekintést kíván.
Veszprémről beszélni azért könnyű a kormányfő szerint, mert a 2010-ben megújított Magyarország egyik sikertörténete, „talán már csak a Final Four győzelem hiányzik, de az kívül esik a kormány hatáskörén” - emelte ki cikkében a beszédet szemléző Index.
A miniszterelnök megosztotta azt a személyes történetet is, hogy általános iskolásként faluból érkezett Veszprémbe osztálykirándulásra, majd középiskolásként Székesfehérvárról ugrottak át a városba.
Fehérvár a királyok városa, Veszprém a királynőké. A különbség nem csak esztétikai természetű. A király a nagyobb, de a sakktáblán meg otthon világosan kiderül, hogy az igazi ütőerő a királynőnél van
– idézte Orbán Viktort a hírportál.
A miniszterelnök beszédének második felét Európának és az Európai Uniónak szentelte. Kijelentette, hogy Európáról beszélni ma nehéz feladat, de köszönik az EU-nak, a döntést meghozó brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém mellett döntöttek.
Veszprém teljesítménye mutatja, ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni mára jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra lennénk képesek. Kár, hogy Veszprém példája a kivétel és nem az általános szabály
– mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy gondolja, „Pannóniában tudjuk, hogy az európai államok együttműködése mindig nehéz és bonyolult dolog volt”. Az a tény pedig, hogy a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző harcias törzsek döntötték meg, egyes területeit más és más törzsek foglalták el, rendezkedtek be rajta, el is döntötte Európa sorsát, „eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek, és minden, ami ezzel jár: rivalizálások, konfliktusok, területi és hatalmi viták, valódi, tétre menő és presztízsversengések”.
Orbán Viktor kifejtette, a nemzetállamok felett Róma bukása óta mindig ott lebegett egy álom, egy kísértés, újraegyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. Bizánc, Nagy Károly, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de erről álmodozott.
Egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét a birodalmi gondolat, ha szerencsénk van, megtaláljuk a kényes egyensúlyt a nemzeti szuverenitás és európai együttműködés között, ha nincs szerencsénk, elbillen a dolog, és lesz belőle nemzeti konfliktusok aknamezője vagy bürokratikus hatalmi gépezet.
Az egyensúlyhoz a hazájukat és Európát egyaránt szerető, toleráns és erős „pannonféle vezetők” kellenek, „ez ma ritka, helyette intolerancia, gyengeség, szívtelenség van”.
Orbán Viktor szerint az európai együttműködés modern formáját, az EU-t két cél, két küldetés hívta életre, a béke és a jólét. Ma viszont kötésig állnak egy háborúban, a gazdasági helyzet, a kilátások egyre aggasztóbbak és rosszkedvűbbek.
Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az EU? Ezt a kérdést írta fel az égre figyelmeztető ujjával a történelem ura. Ha nem találjuk meg rá a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az EU kulturális fővárosa is, meg vannak számlálva
– figyelmeztetett Orbán Viktor. A kormányfő végül azt is kijelentette, hogy éljen az Európai Unió.
Borítókép forrása: Index
