Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség szervezésében tartott eseményen kiemelte: a magyar állam, az anyaország feladata, hogy miközben támogatja a szülőföldön maradást és boldogulást, minden magyar otthona legyen. "Trianon nagy tapasztalata, hogy a szétszakítottságban is ki kell tartanunk egymás mellett, tudnunk kell egymásról. Tudnunk kell, milyen értékes a templom és az iskola, a cserkészcsapat és a sportegyesület, a táncház és színjátszókör, a kórus és a hagyományőrző huszáregyesület" - jelentette ki a miniszter.
Kitért arra, hogy amikor fájdalommal emlékezünk az ország megcsonkítására, egyidejűleg mégis ünnepeljük azt, hogy 103 év után is megmaradtunk. "Hogy megfogyva bár, de törve nem, ma is élünk. Élünk a Partiumban és Erdélyben, a Délvidéken és a Felvidéken, a Muravidéken, és iszonyatos megpróbáltatások közepette kitartunk Kárpátalján is" - mondta.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az elmúlt évszázad bebizonyította, hogy a nemzet felette áll az államnak. Úgy fogalmazott: "A nemzetek Isten alkotásai, a határokat emberek húzták meg. Az anyaország támogatása fontos, ma már alkotmányos kötelezettség is. A magyarság azonban túlélte azt is, amikor a magyar állam vezetői nem nemzetben gondolkodtak, amikor elfeledték, feladták vagy elárulták a nemzeti összetartozást, ahogy az történt a kommunizmus négy évtizede alatt vagy baloldali kormányok időszakában."
A miniszter szerint egyre többször érezhetők a sikerek is Trianonnal szemben. "Trianon átkaival részben megbirkóztunk, a határok újra átjárhatóak, a családok szétszakítottsága abban a formában, ahogy a kommunista diktatúra időszakában fennállt, mára véget ért. Aki akar, majdnem ugyanúgy járhat nyaralni vagy tanulni az egész Kárpát-medencében, ahogy azt 1913-ban tették déd- és ükapáink". Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar fiataloknak fel kell fedezniük, meg kell ismerniük a Kárpát-medencét, hogy otthon lehessenek benne. "Magyarország az a hely, ahol a magyarok számítanak, és amelyre minden magyar számíthat a világ bármely szegletében, Kolozsváron éppúgy, mint Székelyudvarhelyen, Ungváron éppúgy, mint Torontóban vagy Clevelandben".
Gulyás Gergely azt mondta, a kormány az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai sikereivel, az állampolgárság kiterjesztésével, az oktatás, a tehetséggondozás, a gazdaság, a nemzetet egybefogó kötelékek létrehozásával és megerősítésével sokat tett azért, hogy mindenkinek világos legyen: minden magyar felelős minden magyarért, Magyarország pedig felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért.
"A magyar állam feladata, hogy megnyissa azokat a kapukat, támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyeken keresztül megőrizhetjük anyanyelvünket, megerősíthetjük összetartozásunkat. Ezért kellenek magyar óvodák, iskolák és egyetemek, ezért kell Mathias Corvinus Collegium, Kőrösi Csoma Sándor-program és ösztöndíj, ezért kellenek a határon túl is magyar sportakadémiák, a magyar vállalkozásokat határainkon kívül is megerősítő támogatási rendszer, a bálványosi és gombaszögi tábor, és ezért nélkülözhetetlen a Rákóczi Szövetség nemzetmegtartó közösségépítő munkája is" - sorolta Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Trianon után száz évvel bebizonyítottuk, hogy a határok felett álló nemzeti összetartozás nem a múlt, hanem a jövő. "Hogy a jövő valósággá váljon, ahhoz éppen a fiatalok elkötelezettségére van szükség".
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási programjával 193 Kárpát-medencei középiskola mintegy ötezer diákja utazik legalább egy határ átlépésével egy másik iskolához. A program célja, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg a nemzeti összetartozás napjáról. Az utazásokat 2023. május 29. és június 9. között kell megvalósítani. (MTI)
