Ugrás a tartalomra

A legsötétebb miskolci éjszakára emlékeztek

Létrehozva
Több mint ötszáz embert – köztük gyermekeket is – hurcoltak el az éjszaka leple alatt a hortobágyi kényszermunkatáborokba Miskolcról 1952. június 25-én.
Kép
Fotók: Balogh Csilla

Miskolc legsötétebb napja alkalmából tartott megemlékezést kedden az Éltető Lélek Alapítvány és a Magyar a Magyarért Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Köszöntőt Holndonner Ferenc, az Éltető Lélek Alapítvány kuratóriumi elnöke és Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja mondott. 

„Vannak miskolciak, akik nem engedik, hogy a feledés homálya burkolja be azt a sötét éjszakát, amikor a családokra rárúgták az ajtót, akik között kiskorúak is voltak. A hortobágyi Borsos tanyára vitték őket, ahol hónapokon-éveken át emberhez méltatlanul hodályokban laktak, disznóólakban éltek. Egyik óráról a másikra elvették vagyonukat, megsemmisítették egzisztenciájukat, nemkívánatos elemként bélyegezték meg őket – emlékeztetett Várhelyi Krisztina.

Kép

Az ÁVH által irányított műveletet a legnagyobb titoktartás és szervezettség jellemezte. A végrehajtó szervek válogatás nélkül deportáltak egész családokat, sokszor az éjszaka közepén, csak néhány percet, esetleg órát hagyva a készülődésre. „Miskolcon 1952. június 25-én éjfél és hajnali 3 óra között történt a kitelepítés. Három óra alatt 550 embert vittek el a városból úgy, hogy reggel senki nem tudta, hogy itt voltak. A vagonírozás Miskolcon a Gömöri pályaudvaron, Sajószentpéteren, Sajóecsegen, Hernádnémetiben és Nyékládházán volt. Egy vagonban két családot szállítottak el. Mindennek nyomát az újságokban, a levéltárakban hiába keressük”- idézte fel Holopcev Péter történész.

Kép

A ma már nyolcvan éves Székely András szüleivel, nagymamájával, testvérével együtt szenvedte el a kitelepítést. Emlékképek című előadásában családja történetét mesélte el. Mint mondta: édesapja, városi tanácsnokként, köztisztviselőként került az elhurcoltak közé. A munkatáborból 1953 szeptemberében jöhettek el. Az első Nagy Imre kormány ugyanis 1953 júniusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. „Túléltük, és 10 év kálvária után az életünk is rendeződött. Ma lelkileg megerősödve állok itt” – nyilatkozta a Miskolci Naplónak.

Kép

A műsorban dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc elnöke Összegyűjtött történetek címmel tartott előadást. A Kitaszítottak című irodalmi összeállításban az Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület részéről Kardos Katalin, Balogh Csilla, Bogoly Erzsébet, Jacsó Pál és Romhányi Róbert működött közre.

Ez is érdekelhet

Forgalomkorlátozásra kell számítani szerdána a Szalamander alatt
Miskolc
A fákláys felvonulás idején villamosok helyett villamospótló autóbuszok közlekednek a Malomszög utca és a Tiszai pályaudvar között a pályaudvar irányába.
Négy nap melegvíz nélkül – megkezdődött az éves karbantartás a MIHŐ-nél
Miskolc
A munkákat a belvárosban és az Avason párhuzamosan végzik, célja pedig az, hogy biztonságosabbá váljon a cég szolgáltatása.
Képgaléria
Vakvezető kutyás érzékenyítő tréning az MVK-nál
Vakvezető kutyákkal gyakorlatoztak a járatseriffek
MiskolcOktatás
Az MVK jegyellenőrei és járatkísérői érzékenyítő tréningen helyezkedhettek bele a látássérültek helyzetébe utazás közben.
Ismét a meghallgatta a miskolciak problémáit Tóth-Szántai József
Miskolc
Júniusi fogadóóráján olyan fontos témákról érkeztek panaszok, mint az útburkolati jelek hiánya, a csapadékvíz-elevezetés problémái, vagy az avasi libegő létesítése.