A Polgári törvénykönyvről szóló 20123. évi V. törvény rendelkezik az öröklés szabályairól. Kimondja, hogy elsősorban az örökhagyó végakarata érvényesülhet, melyet végrendelet formájában rögzíthet.
Amennyiben az örökhagyó nem alkot végrendeletet, akkor a halálakor meglévő összes vagyonát a törvényes örököse örökli. A törvényes öröklés rendjét szintén a Polgári törvénykönyv határozza meg, részletesen leírva az öröklésre jogosult hozzátartozók sorrendjét.
Ha ilyen hozzátartozója az örökhagyónak nem volt, akkor a polgári jog szabályai eddig az államot jelölték meg szükségképpeni törvényes örökösnek. Ez azt jelentette, hogy abban az esetben, ha nem maradt az örökhagyó után végrendelet, s a törvényben felsorolt rokonok sem örökölhettek, akkor az állam örökölt mindent.
2023. július 1-jétől azonban megváltozott ez a szabály.
Az országgyűlés elfogadta a 2022. évi LI. törvényt, amely az önkormányzat öröklését mint új jogintézményt vezette be.
Az új szabály kimondja, hogy az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében, más örökös hiányában, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös. Ezen öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
Nem kell azonban ezt a szabályt alkalmazni akkor, ha az örökhagyónak az örökség visszautasítása folytán nincs más örököse.
Fontos szabály, hogy a települési önkormányzat nem szükségképpeni örökös, tehát - mint más törvényes örökös - az örökséget visszautasíthatja.
Az új jogszabály megtartja az állam mint szükségképpeni és végső törvényes örökös jogállást, és kifejezetten kimondja, hogy az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
Ezért fontos, hogy végrendeletet alkossunk, hiszen csak ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az örökhagyó saját maga döntsön a vagyona sorsáról.
