Miskolcon a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat egy külsős vállalat, a KEM Zrt. látja el. A miskolci önkormányzattól megtudtuk, hogy a gyermekétkeztetési szolgáltató idén tavasszal kétszer emelt árakat, ezzel próbálva fedezni a megnövekedett előállítási költségeket – vagyis az infláció miatt drágább élelmiszer-beszerzéseket és az energiaárak drasztikus megemelkedését.
Adatokat az infláció jelentős emelkedésétől, tehát nagyjából 2022 év elejétől kértünk az önkormányzattól.
Megtudtuk, hogy tavaly a bölcsődék és az óvodák esetében 3,4 százalékkal, a többi intézménytípusnál pedig 4 százalékkal emelte meg a cég a nyersanyagnormát. Ezzel igazodott a KSH által kimutatott szakági infláció mértékéhez. Májusban aztán egy újabb, ezúttal 10 százalékos emelés következett. Idén kétszer márciusban, majd áprilisban – drágult a nyersanyagnorma. Előbb valamivel több, mint 7 százalékkal nőttek az árak, majd egy 20 százalékos emelés következett.
Megtudtuk, hogy az önkormányzat jelenleg is tárgyal a miskolci közétkeztetést ellátó céggel, mely a drasztikus áremelkedésekre és ennek kapcsán a veszteségeire hivatkozva további áremelést szeretne. Az önkormányzat számára mindenesetre az az elsődleges szempont, hogy a közétkeztetés színvonalát fenntartsák. De mit is jelentenek az emelések forintra lefordítva? Április 1-je óta, napi háromszori étkezés igénybevétele esetén az óvodákban napi bruttó 685 forintot, az általános iskolákban pedig napi 820 forint étkezési térítési díjat kell fizetniük a szülőknek. Teljes árat azonban csak a gyerekek töredéke fizet: az óvodákban valamivel több mint háromszázan, általános iskolákban közel hétszáznyolcvanan, középiskolákban pedig közel négyszázan. Az 50 százalékos normatív kedvezményben általános iskolák esetén 962 fő, középiskolák esetén 259 fő részesül. A 100 százalékos normatív kedvezményre pedig az ovik esetében 2204 fő, az általános iskoláknál 2349 fő, míg középiskolák esetén 21 fő jogosult.
Miskolcon az állam mintegy 934 millió forinttal járul hozzá a gyermekétkeztetéshez. Azonban ez az összeg is csupán a teljes költség felét teszi ki. A költségek további részét – mintegy 22 százalékát – a térítési díjakból befolyó bevétel fedezi, a fennmaradó 28 százalékot pedig az önkormányzat saját forrásból finanszírozza. Ráadásul – mint láttuk, több ezer gyermeknél – szociális alapon átvállalja a rászorulók önrészét is.
Nagy kérdés, hogyan alakulnak majd az inflációs mutatók. Ha nem lesz javulás, szakértők szerint január környékén újabb áremelés jöhet. Az önkormányzat, egyéb más terhei mellett, átvállalja a különbözetet, nem hárítja a szülőkre. A gyermekétkeztetésre szánt állami normatíva azonban alig haladja meg az idei keretet a 2024-re elfogadott költségvetésben.
