Az aradi vértanúk és az 1848-49-es szabadságharc áldozatai iránti kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály tagjai is - írja az MTI.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
A budapesti központi rendezvényen, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is részt vett.
A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.
A gyásznapon a pártok és politikusok is megemlékezéseket tartanak:
MSZP: soha nem adhatjuk fel a küzdelmet a független, demokratikus Magyarországért
Soha nem adhatjuk fel a küzdelmet a független, erős, demokratikus, európai Magyarországért - jelentette ki az MSZP pártigazgatója az aradi vértanúk emléknapján pénteken.
Molnár Zsolt a szocialista párt Facebook-oldalán közvetített, Aradon, a vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésen azt mondta, október 6-án nem csak emlékezni kell, hanem elgondolkodni a nemzeti függetlenségről, a patrióta politikusok kötelességtudatáról és az európai értékekről. Ennek a napnak nem csak a gyászról kell szólnia, hanem hitet kell tenni a jövő mellett - hangsúlyozta.
Szerinte önvizsgálatot kell tartani, hogy mit üzen a jövő nemzedékeinek a mártírok a halála, a 13 honvéd főtiszt, valamint gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése. Az önvizsgálat nem vezethet más eredményre, minthogy egy független, erős, demokratikus országra van szükség - közölte Molnár Zsolt.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a kivégzett főtisztek különböző nemzetiségűek, más felekezetűek voltak, közülük néhányan nem is beszéltek jól magyarul, mégis "magyar szívük volt", a magyar függetlenségért haltak meg. Ez azt üzeni a jövő nemzedékeinek, hogy akinek magyar szíve van, az magyar, és nem kirekeszthető a nemzet fogalmából - hangoztatta.
Molnár Zsolt azt mondta, a történelem arra tanította a magyarokat, hogy legyenek büszke tagjai a NATO-nak és az Európai Uniónak, és ennek megvalósításáért minden patrióta politikus felelős, aki pedig ezt kockára teszi, nem magyar érdekeket szolgál. Molnár Zsolt koszorút helyezett el az aradi emlékműnél.
Karácsony Gergely: nem felejthetjük, mit kell tennünk a szabad Magyarországért
Tartozunk az aradi vértanúk örökségének azzal, hogy 174 évvel később sem felejtjük, mit kell tennünk a szabad Magyarországért - írta Karácsony Gergely főpolgármester az aradi vértanúk emléknapján, pénteken a Facebook-oldalán.
Hazaszeretet és szabadság - az aradi vértanúk életére és mártíromságára emlékezve "szembesítjük magunkat újra és újra azzal, hogyan kapcsolódnak egybe ezek az értékek a mi életünkben. És a tán legigazabb négy magyar szóval is szembesít bennünket" az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hősök mártíromsága: "A haza minden előtt." A haza érdeke a részérdekek előtt, a haza szolgálata az egyéni ambíciók előtt - olvasható a főpolgármester bejegyzésében.
Karácsony Gergely emlékeztetett: a 13 aradi vértanú közül négyen nem, vagy alig beszéltek magyarul, ketten felnőttkorban tanulták meg a magyar nyelvet, Batthyány Lajos, az Aradon kivégzett első felelős miniszterelnök németül írta a beszédeit, majd magyarul magolta be azokat, mint afféle memoritereket.
Úgy fogalmazott: "Nem ennek ellenére, hanem ezzel együtt igaz magyar hősök ők, sorsukban benne van a történelmünk, benne vagyunk mi magunk is. A hazaszeretetünk, jelen időben."
Kiemelte, a hazát lehet sokféleképpen szeretni, lehet melldöngetve, hangoskodva, és lehet a legbelsőbb meggyőződés szerénységével, majd Kölcsey Ferencet idézve azt írta: "ahol sokat beszélnek a hazafiságról, keveset tesznek érte."
Karácsony Gergely bejegyzésében idézte Timothy Snyder történészt is, aki a nacionalista és a hazafi közötti különbségről írt: "a nacionalista a legrosszabbat hozza ki belőlünk, majd elhiteti velünk, hogy mi vagyunk a legjobbak, a hazafi ezzel szemben azt szeretné, ha a nemzete megfelelne az ideáljának, ami megköveteli, hogy a legjobbat adjuk."
A főpolgármester azt írta, ő ebben a hazafiságban hisz, ezt tartja az aradi vértanúk mára vonatkozó örökségének: azt a hazafiságot, amelynek "értékrendje, mércéi egyetemesek, és ezekhez méri nemzetét, amelynek azt kívánja, hogy jól, sőt jobban teljesítsen".
LMP: Október 6-án a szabadságért haltak meg
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után a világ éppen olyan közönnyel figyelte a nagyhatalmi erőszak terrorját, mint 1956-ot követően. Október 6-a üzenete ugyanis az aradi vértanúk példaadására, a hazaszeretetre és a szabadság igaz ügyébe vetett töretlen hit fontosságára mutat rá.
Az aradi kivégzést nem véletlenül időzítették október 6-ára a szabadságharcunkat leverő Habsburg és orosz erők. 1848-ban ekkor tört ki a bécsi forradalom, amikor a szabadságharc szimpatizánsai meg akarták akadályozni a magyar forradalom leverésére induló császári csapatok kivonulását az osztrák fővárosból.
Évszázados tanulságunk, hogy a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében.
