Közleményükben azt írták, hogy a Kúria – a felülvizsgálati kérelmet részben alaposnak találva – hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék által tavaly júliusban hozott ítéletet, és új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította a bíróságot.
A Kúria a megismételt eljárásra előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a bizonyítási eljárást a polgári perrendtartásról szóló 1952-es törvény rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni, és a peres szakvélemény, valamint a magánszakvélemény közötti különbségekből fakadó ellentmondásokat e törvény bizonyítási rendszerének segítségével kell feloldani.
Előírta továbbá, hogy a megismételt eljárásra is vonatkozik, hogy továbbra is figyelembe kell venni az Európai Unió vonatkozó ügyben hozott ítéletében foglaltakat.
A Kúria egyebekben egyetértett azzal, hogy a létesítésre vonatkozó szabályok szerint kellett elbírálni a kérelmet, így erre vonatkozóan a törvényszék ítélete nem jogszabálysértő.
Új eljárás indul tehát, pedig 2023 júliusában azt közölte a bíróság, hogy egy többéves pereskedés ért véget azzal, hogy megszületett az ítélet a hejőcsabai cementgyár ügyében. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Miskolci Törvényszék egy szakértői véleményt használt ítélkezése alapjául, e szerint: az alperesi hatóság alaphatározatát hatályon kívül helyezte, vagyis az ügyet megszüntette.
A történet egészen 2015-ig nyúlik vissza. Akkor a miskolci cementgyárat tulajdonló és üzemeltetni kívánó HCM 1890 Kft. engedélyt kért az újraindulásra, ez azonban aggodalommal töltötte el a helyieket. A gyárat korábban üzemeltető társaságok ugyanis még 1997-ben engedélyt kaptak a környezetvédelmi hatóságtól arra, hogy saját tevékenységük során keletkező több tucatnyi veszélyes és egyéb hulladékot energetikai céllal hasznosítsák (értsd: elégessék). Ezt 2000-ben – igaz „csak” 31 féle hulladékra – meghosszabbítottak.
Megalakult a STOP Miskolci Cementgyár Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület pedig 2016-ban keresetet nyújtott be a cementgyárnak kiadott egységes környezethasználati engedély ellen. A 2023-as ítélettel – úgy tűnhetett – lezárult az eljárás, hiszen a törvényszéknek olyan kérdésekben kellett állást foglalnia, amelyekhez egy megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő bevonására volt szükség. A szakértői vizsgálat kiterjedt például a levegőtisztasági és zajvédelmi mérésekre, a jogszabályban rögzített határértékek pontosságára, a terület modellezésére, valamint a belső ellentmondásokra. A szakértői vélemény több hiányosságot is feltárt. A törvényszék a szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta és az alperesi alaphatározatot hatályon kívül helyezte, ezzel lezártnak nyilvánítva az ügyet.
