Ugrás a tartalomra

Uniós projektben gondolták újra, hogyan segíthetnek még hatékonyabban

Létrehozva
Az Európai uniós 4IM együttműködés célja egy szolgáltatásokon átívelő, közös cselekvési terv kidolgozása volt a hátrányos helyzetű városrészekben élők integrációjának előmozdítása érdekében. Az újragondolt ellátási és szolgáltatásnyújtási modellt kísérleti jelleggel először Bábonyibércen és a Tetemváron próbálták ki.
Kép
A stúdióban Varga Andrea alpolgármester. Fotó: Juhász Ákos

Az önkormányzat 2020-ban létrehozta a Leszakadó Városrészek Felzárkóztatásáért Munkacsoportot, amely beazonosította Miskolc legproblémásabb városrészeit. Elkészült a tizenhat leszakadó városrész helyét megjelölő térkép, összegyűjtött intézményi adatok alapján elkészült egy empirikus alapú összesítés az egyes leszakadó városrészekben élő lakosok számáról, amely szerint valamivel több mint 10 ezer ember él ezeken a területeken. Ekkor fogalmazódott meg a 4IM projekt-javaslat, azt felismerve, hogy az Európai Unió Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által kiírt pályázat pontosan illeszkedik a Munkabizottság által megfogalmazott célkitűzésekhez. 

Miskolc támogatást nyert ezen a pályázaton, az önkormányzat szárnyai alatt elindultak az egyeztetések és az együttműködések. A projekt soron következő állomása egy brüsszeli találkozó volt áprilisban, amelyen részt vett Varga Andrea alpolgármester is, aki a Miskolc Televízió Kilátó című közéleti magazinműsorában elmondta, a megvalósítás során arra koncentráltak, hogyan tudnak a városban működő különböző szolgáltatások a lehető leghatékonyabban együttműködni. A projekt keretében lehetőség volt kipróbálni olyan új, innovatív, eddig nem megszokott módszereket is, amelyekkel a hatékonyság tovább javítható. 

– Az is nagyon fontos, hogy a kísérleti projektben partnerünk testvérvárosként Kassa, valamint számos helyi civilszervezet és a Miskolci Egyetem is részt vesz a munkában. Ez egy tanulási folyamat is, amelyben elsajátítjuk, hogyan lehet együttműködéseket kialakítani a különböző szektorok szereplői között annak érdekében, hogy a rászorulóknak nyújtott szolgáltatásaink javuljanak – ismertette az alpolgármester.

Rámutatott, a legfőbb cél az, hogy minél több embert tudjanak bevonni az aktív foglalkoztatásba, különösen azokat, akik eddig kiszorultak a munkaerőpiacról. Megválaszolandó kérdés volt az is, hogy a városban működő szolgáltatók, a jogszabályi kereteken túl, tudnak-e plusz hozzáadott értéket teremteni, például azzal, hogy változtatnak a működésükön, a módszertanon, ezzel javítva az eredményességüket. 

– Ilyen módszertani változtatásokat próbáltunk ki a 4IM keretében, például a közösségi coachingot, két kijelölt területen. Ami azért nagyon fontos, mert amikor a szociális ellátásban, az egészségügyben, az oktatásban vagy akár civil területeken dolgozók találkoznak a családokkal, akkor ők mindig csak egy bizonyos területen nyújtanak segítséget. Miközben lehet olyan család, ahol három-négy szolgáltatási terület is megjelenik, ezek azonban nem kapcsolódnak össze, előfordul, hogy nem is tudnak egymásról. Így azonban sok átfedés lehet, amelyek felesleges kapacitásokat kötnek le. Ebben a projektben koordinálhatjuk, összekapcsolhatjuk az egyes szolgáltatókat és szolgáltatásokat. Mindezt úgy, hogy a közös cél érdekében, az életminőség javításáért, bevonjuk az érintett lakosságot, közösséget is. Ezt a szerepet látta el ez az új struktúra – foglalta össze Varga Andrea. 

A brüsszeli munkaértekezlet kapcsán elmondta, kiderült, hogy a problémák, amelyekkel küzdünk, nem egyediek, nem speciálisan miskolci problémák, az egész EU-ban hasonló gondok vannak. A hajléktalanságtól kezdve az iskolából kimaradó fiatalokon át sok más szociális problémáig. Az is általános tapasztalat, hogy kicsi az emberek bizalma az intézményrendszerekkel szemben. Ennek oka lehet, hogy a szakosodott intézmények kevéssé empatikusak, az adott feladat elvégzése áll a középpontban, nem maga a teljes ember.
  
– Ennek a bizalomnak a visszaszerzése is célja a 4IM projektnek, a szolgáltatásokat össze kell kapcsolni, a rászorulót a teljes élethelyzetében kell kezelni és segíteni abban, hogy kiléphessen a negatív helyzetéből. Ennek érdekében, nemzetközi együttműködésben adjuk össze a tapasztalatainkat, hogy segíthessük a döntéshozókat is abban, hogy a lehető legjobb szabályozást alakíthassák ki ezen a területen – fogalmazott az alpolgármester.

A beszélgetés itt tekinthető meg:

Ez is érdekelhet

Képgaléria
V. Diósgyőri Íjász, Lovas és Hagyományőrző nap
Íjász, lovas és hagyományőrző napot tartottak
Miskolc
A Lovagi tornák tere adott otthont az V. Diósgyőri Íjász, Lovas és Hagyományőrző napnak szombaton.
A homlokzat mesél Miskolc elfeledett szállodájáról
Miskolc
Három Rózsa Szálló, Grand Hotel – mindkét néven ismert a ma bérházként működő Miskolc, Széchenyi utca 33. szám alatti épület. Ennek történetét járja körbe ezen a héten Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztője.
Nem véletlen, hogy Miskolcot választották
Miskolc
A Miskolci Egyetem hét és fél évtizedes nehézipari múltja nagyban közrejátszott abban, hogy mellettünk döntött a Halms.
Újabb fogadóórát tart Tóth-Szántai József
Miskolc
A június 24-i fogadóórára tíz sorszámot osztanak ki június 16-án.