A mesterséges intelligencia térnyerése, a benne rejlő lehetőségek, de főleg a veszélyei kerültek fókuszba az Értünk Miskolcon elnevezésű beszélgetés-sorozat legújabb állomásán, amit kedden rendeztek meg a Miskolci Galériában. Pankucsi Márta jogász, szociológus beszélgetőtársa ezúttal Szendi Attila információtudományi szakember volt.
Az egyetemi könyvtári főigazgatóként Miskolcon tevékenykedő Szendi Attila kapcsán Pankucsi Márta már felvezetőjében is kiemelte: a szakember mindig is fontosnak tartotta, hogy a könyvtárban felhalmozott tudás az itt élők javát szolgálja. Fontos értékként tekint a tavaly ilyenkor átadott Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástárra.
Isten vagy ördög?
A méltatást követően a szociológus kifejtette: akkor lesz igazán értelme és értéke a mesterséges intelligencia hasznosításának, ha túl a városüzemeltetési kérdéseken akár égető, súlyosabb társadalmi, gazdasági problémák megoldásába is be tudjuk kapcsolni.
– Egyelőre azonban azt tapasztalom, hogy sokan túl nagy várakozással, szinte valamiféle istenként tekintenek az M.I.-ra, amitől azt várják, hogy majd minden jóra fordul tőle. Mások pedig úgy tartják: ördögtől való – fogalmazott Pankucsi Márta.
A két, földtől elrugaszkodott véglet között nem hirdetett győztest Szendi Attila, bár elmondta, a kialakult disztópiákat maga is ismeri. Onnan indult ki, hogy ő az adatok szempontjából vizsgálja a kérdést, azokból tehát, amikkel működik a mesterséges intelligencia. A kérdéseinkre válaszként adott adatokat vizsgálja.
De miért van erre szükség? Itt jön egy fontos kitétel: az átláthatóság biztosítása.
Hitelesség
– Az adatok és azok felhasználása egy nagyon fontos eleme a mesterséges intelligenciának. Az iparági szereplők idővel beismerték, hogy ha nem raknak hozzá egy tudományos forrástárat, akkor bizony nem kapunk hiteles válaszokat, nem tudjuk kiküszöbölni a hallucinációt. Hiszen felmerül a kérdés: az M.I. milyen alapon állítja azt, amit állít? Tudjuk persze, hogy dokumentumokból dolgozik, amit kiad, az dokumentumszöveg. Egy ilyen adatkészletre „tanítják” be. De ez mennyire hiteles? – tette fel a kérdést a szakember.
A kutatásai legfontosabb leszüremkedéseként Szendi Attila megállapította: helyi adattárak, tudástárak nélkül nem lehet mesterséges intelligenciát üzemeltetni, ahol a dokumentumokat letárolják, speciális módon indexelik. Szakkönyvekre, szakmai dokumentumokra kell itt gondolni – ezek nélkül ugyanis az M.I. „hallucinálni” fog, elavult információkat fog tartalmazni, és nem lesz látható, hogy miből dolgozik.
A szingularitás küszöbén
– A történelemben még soha nem volt akkora váltás, mint most. A szingularitás küszöbén állunk – vélekedett átvéve a szót Pankucsi Márta, hozzátéve: talán nem teljesen ok nélkül aggódik az emberek jelentős része a technológiai újításoktól, a változásoktól. Ismerjük az előnyöket, de mik az árnyoldalai ennek a nagy fejlődésnek? Példaként említette a szociológus az önműködő amerikai taxikat, a robotizált gyártósorokat, amik miatt munkahelyek szűntek meg.
– A két szélsőség: az egyik lehetséges jövő, hogy az embert felváltják a poszthumán gépek, a másik viszont az, hogy az M.I. segítségével most következik az igazán emberi korszak, amikor tömegesen emberhez méltó életet élhetünk, és nem kell nehéz, méltatlan, egészségkárosító munkát végezni. Maga az athéni demokrácia is újjáéledhet, kiteljesedhet, hiszen megvan hozzá a „tér”, pillanatok alatt az összes szükséges információ a rendelkezésünkre állhat – sorolta, figyelmeztetve egyúttal az akár szándékos manipuláció, félrevezetés veszélyeire is.
Miskolc mint mintaváros
A beszélgetés során Pankucsi Márta is felhívta arra a figyelmet, hogy Miskolc a mesterséges intelligencia mintavárosává válhat. Az erről szóló megállapodást Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Tóth-Szántai József polgármester és Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke április elején írta alá.
A megállapodás célja egy fenntartható, átlátható és intelligens városmenedzsment kialakítása, amely mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal kívánja hatékonyabbá tenni a város működését. Az MVK napi működését például rengeteg adat határozza meg – ezek átvizsgálása, hatékonyabbá tétele, az indulások, érkezések és csatlakozások összehangolása olyan munka, ahol használható az M.I.. A városüzemeltetés és a kamerarendszerek szinkronizálása szintén ilyen terület.