A szerdai megemlékezések sora – a sokéves hagyományoknak megfelelően – a 2011-ben felállított Népkerti Országzászlónál kezdődött, amikor is a ceremónia legelején Miskolc önkormányzata nevében Tóth-Szántai József polgármester adott engedélyt a díszőrségnek a nemzeti lobogó felvonásához, majd félárbocra eresztéséhez.
Ezt követően a vármegye I-es számú körzetének országgyűlési képviselője idézte fel 1920. június negyedikének történéseit. Csöbör Katalin szerint a tragikus történések arra tanítottak meg minket, hogy egy ország életében alapkövetelmény a stabilitás és a nemzeti érdekek képviselete. A Fidesz-KDNP politikusa úgy vélekedett: csak a nemzetépítés és a határokon átívelő összekapaszkodás jelenthet gyógyírt a történelmi sebre.
A trianoni békediktátum napját, június 4-ét 2010-ben nyilvánította az Országgyűlés emléknappá. A törvény elfogadásával kinyilvánították: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.
– Történelmünk számon tart néhány ellenünkre egybe állt, elvesztésünkre szövetkezett korszakot. Csakhogy ma nem a török, nem a tatár nem is a labanc, hanem a liberálissá vedlett behódoltatott Európa hajtja felénk a miazmával terhelt fellegeket. Miközben a kontinens józanabb esze, a társadalmi lét legfontosabb szervező elve a sarokban kuksol – hangzott el Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő részéről.
A Miskolci Nemzeti Színház színészeinek produkciója és történelmi egyházak ökumenikus szellemben tartott imáit követően a város vezetői, a politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak képviselői elhelyezték a nem felejtő utódok koszorúit. A megemlékezés a Gyula utcai és a felsőhámori Trianon-emlékműnél folytatódott.