Összetett kérdés, hogy felhasználható-e a bíróságon a másik fél tudta nélkül készített hangfelvétel. Amikor egy perben tényeket kell bizonyítani, de nincsenek tanúk, egy hangfelvétel valóban fontos bizonyítéknak ígérkezik.
A főszabály a személyiségi jogok védelme. Vagyis a törvény kimondja, hogy másokról kép- vagy hangfelvételt készíteni és felhasználni csak az érintett személy hozzájárulásával szabad. A titokban rögzített beszélgetés tehát sérti a másik fél személyiségi jogait. Ezért a polgári perrendtartás főszabályként rögzíti, hogy a bíróság nem veheti figyelembe az olyan bizonyítékot, amelynek bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.
A magyar polgári peres eljárásban a szabad bizonyítás rendszere érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a bíróság nincs kötve szigorú formai szabályokhoz, és főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tények felderítésére.
A bírósági gyakorlat alapján, kivételes esetekben, a bíróság mégis figyelembe veheti a jogsértő módon szerzett hangfelvételt. Ilyenkor a bírónak kell mérlegelnie, hogy a jogsértés súlya, a bizonyítani kívánt tény fontossága vagy más bizonyíték teljes hiánya alapján mégis elfogadható-e a jogellenesen beszerzett bizonyíték.
Azonban, még ha a bíróság el is fogadja a hangfelvételt, a készítőjének számolnia kell a lehetséges következményekkel.
A másik fél egy külön polgári perben sérelemdíjat követelhet a hangfelvétel felhasználójától a személyiségi jogai megsértése miatt, függetlenül az eredeti per kimenetelétől. Bizonyos esetekben felmerülhet a tiltott adatszerzés bűncselekményének gyanúja is, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is kiszabhat bírságot adatvédelmi jogsértés miatt.
Válaszolta dr. Strassburger Gyula ügyvéd
