Az már elterjedt, hogy a nyári hőségben klímával hűtjük le lakásunkat, hogy elviselhetőbb legyen a hőmérséklet a négy fal között. Ma azonban már egyre többen használják a légkondicionálót fűtésre is, a berendezés ugyanis – ez az egyik legkomolyabb előnye – képes akár négyszer-ötször annyi hőenergiát előállítani, mint amennyi elektromos energiát felhasznál.
A buktatók
Hatékony, olcsó, könnyű felszerelni – ezek sokak számára lehetnek vonzó tényezők. Ugyanakkor ha rosszul szigetelt a ház, a készülék fűtési teljesítménye drasztikusan csökkenhet. Mivel többet kell dolgoznia, nő a fogyasztás, csökken az élettartam. Gyakori hiba, hogy a felhasználók túl magas hőmérsékletre állítják a klímát, hogy gyorsan felmelegedjen a ház, de ezzel túlterhelik a rendszert, amely, mivel folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemel, hamarabb elhasználódik. Vannak olyan régebbi típusok, amelyek mínusz 5–10 Celsius-fok alatt már nem tudtak hatékonyan működni, és a kompresszor is túlterhelődhetett. Szintén gyakori hiba, hogy a klímát nem megfelelően helyezik el, akkor a légáramlat kellemetlen lehet, és a hőeloszlás sem lesz egyenletes.
Hogy az esetleges buktatókat elkerüljük, miskolci szakemberekhez fordultunk. Milyen külső hőmérsékletig hatékony a klímás fűtés? Milyen előnyei vannak télen? Milyen kompromisszumokkal kell számolni (komfortérzet, zaj, levegőminőség)? Milyen lakásméret mellett éri meg igazán klímával fűteni? – egyebek mellett ilyen kérdésekre kértünk választ.
Gazdaságos üzemeltetés
Körmöczy Zsuzsanna, a BRS Klíma- és Gázcentrum ügyvezetője, valamint üzlettársa, Béres Bence, a Meleget.hu webáruház ügyvezetője érdeklődésünkre felidézte, hogy a klímák 5-10 Celsius-foknál már kiválóan fűtenek, de az igazán nagy előrelépést az hozta el, amikor a készülékek alkalmassá váltak a téli fűtésre is.
– Az a kérdés ugyanis, hogy mi történik akkor, ha 0 Celsius-fok alá esik a hőmérséklet? A kültéri egységek hideg időben lefagynak, leáll a működése az egységnek. Ezért a klímákat műszakilag fejleszteni kellett. A téliesített klímáknál a kültéri egység csepptálcafűtést tartalmaz, ami megakadályozza a lefagyást. Ma tehát már dönthetünk arról, hogy csak az átmeneti évszakokban, vagy télen is szeretnénk-e fűteni. Ez alapján érdemes klímát választani – mondták.
Hozzátették: a H-tarifával igen gazdaságosan üzemeltethetők az egységek. Ennek az az előnye, hogy október és április között 40 százalék kedvezménnyel, tehát 30 forint alatt lehet kapni az áramot.
A H-tarifa egy kedvezményes áramdíj, amely kifejezetten megújuló energiát használó, fűtésre alkalmas berendezésekhez (pl. inverteres klímák, hőszivattyúk) igényelhető, és csak a fűtési szezonban (október 15-étől április 15-éig) vehető igénybe 0-24 órában; a klímának a legalább 3,4 SCOP (szezonális fűtési jóságfok) feltételnek kell megfelelnie, és külön mérőórát igényel. Az igényléshez a készülék papírjai (műszaki adatlap, energiacímke, megfelelőségi nyilatkozat) és egy regisztrált villanyszerelő nyilatkozata szükséges az áramszolgáltatónál.
Melyiknek kisebb a zaja
Béres Bence elmondta, hogy egy SCOP-készüléknél gyakorlatilag mindegy, hogy -10 vagy 0 Celsius-fok van kint, ugyanúgy közel 5 kilowatt fűtési energiát fog létrehozni. A kifejezetten fűtésre optimalizált klímák ára 300 ezer forint fölött jár, de az átmeneti időszakban használt berendezések ennél 50-100 ezer forinttal olcsóbbak is lehetnek.
A hatékonyság mellett további nagy előnyük ezeknek a készülékeknek, hogy a szűrőberendezéseknek köszönhetően javul a benti levegő minősége. Sokan panaszkodnak az ún. huzathatásra, amikor hűt a klíma – fűtésnél ez abszolút nem érezhető, nem rontja a komfortérzetet egy ilyen berendezés.
– Zajhatás csökkentésében van a legnagyobb verseny a klímapiacon; azon megy a harc, hogy kinek van halkabb gépe – emelte ki Béres Bence. – A vevőinknek mindig elmondom, hogy a konvektoros rendszernél egyértelműen jobb a klíma: ötödannyit fogyaszt, nem kattog, pattog, egyenletesebb a hőmérséklet. Egy radiátoros rendszerrel nagyjából egyenértékű komfortban, de ennél is elmondhatjuk, hogy kevesebbet fogyaszt. A padlófűtéses rendszernél viszont maximum az átmeneti időszakokban szokták használni a klímát, kiegészítő fűtésként ajánlható. A padlófűtés azonban költséges és komoly munkát igényel a telepítése.
Hozzátette, hogy a hőigényt szobánként kell számolni, és ez alapján klímát választani. Ha tényleg ezzel akarunk fűteni, vagy ugyanúgy teljes körben kell gondolkodni, hiszen padlófűtés, radiátor is van minden helyiségben.
Körmöczy Zsuzsanna hangsúlyozta azt is, hogy „összehasonlíthatatlanul könnyebb és gyorsabb” a klímák telepítése, bontással alig jár a munka. Ráadásul semmilyen engedély nem kell hozzá.
Támogatás a beépítésre
Béres Bence végül felhívta a figyelmet, hogy az 5 ezer fő alatti településeken élők klímaberendezés felújítására/telepítésére a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében állami támogatást igényelhetnek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke akár 3 millió forint is lehet, valamint maximum 6 millió forint kamattámogatott hitelt biztosít, gyermekes családoknak (1 éves TB-jogviszonnyal) és nyugdíjasoknak egyaránt, klímaberendezés, hőszivattyú beépítésére/korszerűsítésére.