A BOKIK előadóterme megtelt csütörtökön délelőtt. Dr. Földi Ágnes régóta figyelemmel követi Gundel-Takács Gábor munkásságát, nagyon kíváncsi volt az előadására.
- Azért jöttem Gundel-Takács Gábor előadásra, mert nagyon régóta ismerem a könyveit. Tanítok, és az előadásaimon szoktam idézni tőle, ami nagyon tetszik a tanítványaimnak is. Mindig emlegetik, hogy
Gundel-Takács Gábor nélkül nincsen óra
- mondta Dr. Földi Ágnes.
Gundel-Takács Gábor a saját tapasztalatait osztotta meg
Az előadás központi gondolata az volt, hogy a kockázat az élet természetes része, amelyet nemcsak elemezni és menedzselni kell, hanem személyiségünk is meghatározza, hogyan viszonyulunk hozzá. A sport és a játék világa különösen jól megmutatja, ki kockázatvállaló vagy kockázatkerülő, hogyan reagál a vereségre, képes-e stratégiát váltani, illetve inkább defenzív vagy offenzív megoldásokat választ.
- Az előadás a saját tapasztalataimból származik. Most már 61 éves vagyok, egy-két dolgot már láttam - mondta Gundel-Takács Gábor. – Nagyon sok mindent meg lehet tanulni részben a sportból, részben a játékok világából. Számos vetélkedőt vezettem és rengeteg emberrel találkoztam, rengeteg különféle viselkedési módot láttam. Mindebből egy csomó tapasztalatot le lehet szűrni, és persze tanultam is sok mindent - meséli.
Közös gondolkodás
Az előadás egyfajta együttgondolkodás volt a komfortzónáról: arról, hogyan kerülünk bele, miként tudunk belőle jól kimozdulni, és hogyan érdemes ezt az egészet kezelni.
Tulajdonképpen minden fejben dől el: az, hogy hogyan gondolkodunk saját magunkról, a lehetőségeinkről és a világról
- mondja Gundel-Takács Gábor.
Mindenki le tudja küzdeni a saját mentális akadályait, el tud oda jutni, hogy előre jusson, és ne ragadjon be egy olyan állapotba, ami nem igazán jó számára.
Komfortzónába be, komfortzónából ki
Kiemelt téma volt a komfortzóna szerepe: bár fontos a biztonság és a pihenés, a fejlődéshez elengedhetetlen a komfortzónából való kilépés.
- A komfortzónánkból kilépni fontos, hiszen azon túl van a tanulás, és ebből következik a növekedés. Ha mindig a komfortzónánkban maradunk, nem történik semmi: nem tanulunk, nem változunk. Ugyanakkor a komfortzóna fontos, mert a pihenés, a tanultak összegzésének zónája. Ki kell lépni, be kell lépni - emelte ki.
Az emberek nem egyformák, különböző élethelyzetekben vannak, folyamatos változásokkal szembesülnek, és mindenkinek saját magának kell meghatároznia a határait.
Játék határok nélkül?
Gundel-Takács Gábor több mint 1600 televíziós vetélkedő és több ezer sportesemény közvetítéséből szerzett tapasztalataira építve mutatta be, hogy ezek a viselkedési minták ugyanúgy jelen vannak a hétköznapi életben, a munka világában, a vállalkozások működtetésében és a befektetési döntések során is. Az előadást számos megtörtént, tanulságos történet színesítette. Mesélt arról is, hogy számára mit jelent a komfortzóna, és hol van az a pont, amin már nem lépne túl.
- Minden új helyzet, feladat valamilyen szinten komfortzónán kívül van, mert új megoldásokra van szükség, új szituációba kerülünk. Ha engem felkérnek egy műsorra, mérlegelnem kell, hogy ez nekem való, vagy nem. És ha már olyan szinten van komfortzónámon kívül, hogy az az önazonosság és hitelesség rovására megy, nem szabad elvállalni. Én például nem szívesen futkosnék egy dzsungelben egy műsorban.
Amíg az önazonosság és a hitelesség megmarad, addig ki kell lépni a komfortzónából
- mondta Gundel-Takács Gábor.
