Szent Hedvig ereklyéje
Szent Hedvig magyar királylány ereklyéje Diósgyőrbe, a vár kápolnájába került, amelyet Hedvig tiszteletére szenteltek fel a 2014-es felújítás során. Nagy Lajos királyunk kisebbik lánya Lengyelország királynője volt, aki gyermekkorában sokat időzött Diósgyőrben.
2015-ben Palánki Ferenc egri segédpüspök helyezte el a Krakkóból érkezett ereklyét az új helyén. Hedvig sokat tett a lengyel és a litván nép felemelkedéséért, a kereszténység terjesztéséért, elfogadásáért, mindezt békés módszerekkel végrehajtva. Nagyon sok legenda fűződik a nevéhez, az egyik legkedveltebb szent a lengyeleknél, nálunk mégsem olyan elterjedt a tisztelete, pedig magyar királylány volt. Hedvig 25 évet élt, gyermeke születése után négy nappal elhunyt, gyermekágyi láz következtében.
Diósgyőrben az érem
Amikor Martinyi Sámuel 1782-ben papírgyárat alapított Diósgyőrben, nem gondolta volna, hogy több mint 230 év múltán is működni fog a sok viszontagságot megélt üzem. A gyár 1900-ban nyerte el a világkiállítás nagy aranyérmét merített papírjaival. Az aranyérem sajnos 1944-ben „elveszett”. A németek el akarták hurcolni a gyár gépeit, de ezt a munkások megakadályozták azzal, hogy a gépeket diribdarabra szedték és elrejtették. A páncélszekrényt viszont nem, így azt a németek feltörték, így sok egyéb mellett a párizsi aranyérem is eltűnt.
És ha már a papírgyár. Érdekesség, hogy a diósgyőri üzemben vezették be az országban először a munkaközi szünetet a dolgozók számára, már a 19. század utolsó harmadában. Ez 1-1 órát jelentett a munkásoknak reggel és délben, melyet étkezésre és pihenésre fordítottak.
Román ágyúzás
1919. augusztus 4-én Miskolcot és környékét a 41. román gyalogdandár vette megszállás alá, Ionescu ezredes és Davidoglu tábornok vezetésével. Augusztus 17-én éjjel ágyúdörgésre ébredt a lakosság. A Vasgyárt lövették a románok. Az ágyúzás okára a délelőtt során derült fény. Újdiósgyőr egyik vigalmi negyedében Rosman Ferenc vasgyári lakos verekedés közben agyonlőtt két román katonát. Rosmant csak délelőtt fogták el, addig 167 ártatlan embert – akiket Petreanu százados és Ionescu ezredes bosszúból elfogatott – végigbotoztak a Kossuth utcán, aztán otthagyták őket vérbe fagyva. Jajveszékelésük utcákra elhallatszott a helyszíntől.
Rosman Ferencet a román hadbíróság halálra ítélte, és 28-án kivégezték. Ionescu ezredes 200 ezer korona hadisarcot vetett ki a városra, amit Szentpáli István polgármester kénytelen volt a helyi bankoktól hitel formájában felvenni. A román csapatok csak november 16-án hagyták el Miskolcot.
Várfürdő helyett
Az egykori Várfürdő helyén több forrás található, amelyeket valószínűleg már az Anjou-kortól hasznosítottak fürdőzés céljára. A 18. századi műemlék épületet, amely a fürdő területén volt, a hatvanas években bontották le. A legújabb kori fürdő 1929-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. Az 1500 négyzetméteres medencét a hetvenes években választották ketté, víztakarékossági okokból. Szlabóczky Pál így fogalmazott: „a lakosság általános elpuhulása miatt a fürdő nyitva tartása csak a legmelegebb két és fél hónapra korlátozódik”. 2014-ben zárták be, a Lovagi Tornák Terének építésekor. Azóta nem nyitott ki, jelen pillanatban még nem tudni, mi lesz a sorsa. Miskolc nagy hagyományokkal rendelkező fürdője volt, gyönyörű környezetben, nagyon kellemes hangulattal. Kiszolgáló egységei azonban elavultak voltak, és a vize is nagyon hideg volt, persze van, aki így is nagyon kedvelte. Teljes körű felújítással lehetne újranyitni, melynek lehetőségét vizsgálják a város vezetői. A diósgyőriek nagyon szeretnék visszakapni egykori strandjukat, amire egyre kevesebb az esélyük.
Reiman Zoltán
