Miskolc költségvetése – több jut a rend fenntartására és a városüzemeltetésre is

Az év első miskolci közgyűlése. Fotó: Juhász Ákos — Juhász Ákos felvétele a januári közgyűlésről

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk: a napirend gerincét a pénz adja. Egyrészt korrigálják a 2025-ös költségvetést: megnézik, mi csúszott el tavaly a tervekhez képest, hol kellett többet költeni, honnan folyt be kevesebb bevétel, és ehhez igazítják a számokat. Másrészt döntenek a 2026-os büdzséről is.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy meghatározzák a következő három évre (2027–2029) várható saját bevételeket és az esetleges adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket.

Polgármesteri expozé a költségvetésről

Tóth-Szántai József polgármester közgyűlés előtti expozéjában úgy fogalmazott: „egy költségvetés mindig többről szól puszta számoknál”; egy város költségvetéséből ugyanis kiolvasható, hogy milyen problémákkal szembesül a település, milyen válaszokat kíván adni ezekre, valamint az is, milyen értékrend és prioritások mentén működik a városvezetés.

Az idei költségvetés főösszege 71,5 milliárd forint.

– Ez az a keret, amiből működtetni kell a várost, biztosítani a közszolgáltatásokat, és el kell indítanunk azokat a fejlesztéseket, amik meghatározzák Miskolc jövőjét – hangsúlyozta a városvezető.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Bükk városa program céljait 2024-ben fogadta el a közgyűlés. A program egy biztonságosabb, gazdaságilag erősebb és zöldebb Miskolc megteremtését tűzte ki célul, és a költségvetés is ezek mentén a prioritások mentén épül fel.

Miskolci közgyűlés március 6-án. Fotó: Juhász Ákos — Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere. Fotó: Juhász Ákos

Három alapvető területet jelölt meg Tóth-Szántai József, ahová előbbre kell lépni.

1. Rend és közbiztonság

Tóth-Szántai József kiemelte: a város csak akkor működhet jól, ha a miskolciak biztonságban érezhetik magukat a mindennapokban, akár utazás közben, akár lakókörnyezetükben.

Ennek érdekében folytatják a járatseriff-programot, megerősítik a polgárőrséget, valamint szorosabbra fűzik az együttműködést a rendőrséggel. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a héten az Újgyőri főtéren új rendőrőrs és új kormányablak nyílt.

Az idei költségvetés több mint 1 milliárd forintot biztosít a Miskolci Önkormányzati Rendészet működésére.

– Ez minden eddiginél magasabb összeg – húzta alá a polgármester.

Emellett továbbra is működni fognak a rendőr–rendész járőrpárosok, valamint a járatseriff-rendszer is a közösségi közlekedésben.

2. Tiszta és működő város

A polgármester elmondta: a miskolciak joggal várják el, hogy a város útjai és járdái megfelelő állapotban legyenek. Az önkormányzat ezért az idei évben az állagmegóvásra és a felújításokra is jelentős forrásokat fordít. Tartják a tavaszi és őszi nagytakarítási programokat, állagmegóvásra, karbantartásra és javításra többet fordítanak.

A városüzemeltetésre összesen 13,7 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a tavalyinál több mint 1,3 milliárd forinttal magasabb összeg. Növelik az útfenntartás és útfelújítás keretösszegét. Az út- és hídfenntartási feladatokra fordítható forrást a tavalyi 565 millió forintról 773 millió forintra emelik.

Az Avason már megkezdődött az útfelújítási program, amelyet a vízvezetékek cseréjével indítottak el. A TOP Plusz program keretében Szirma városrészben is fejlesztések indulnak 839 millió forint értékben. Emellett a város több pontján – például a repülőtér környékén, Komlóstetőn a Szeder utcában, valamint Perecesen – csapadékvíz-elvezetési és aszfaltozási munkák valósulnak meg.

3. A gazdaság megerősítése

A polgármester szerint Miskolc fejlődéséhez hosszú távú gazdasági stratégia szükséges, amely új beruházásokat és munkahelyeket hoz a városba.

Kiemelt projektként említette a DAM területének revitalizációját, amely évtizedek óta kihasználatlan ipari zónaként áll. A fejlesztésre 6,5 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre. A cél, hogy a terület zöld, közösségi, kulturális és turisztikai funkciókat is befogadó városrésszé alakuljon.

A polgármester elmondta: hétfő óta zajlik a lakossági konzultáció a terület jövőjéről, amelyet intenzív és tanulságos párbeszédnek nevezett.

A gazdasági fejlesztések között említette a HALMS Hungary beruházását is, amely mintegy 80 milliárd forintos fejlesztéssel egy 100 ezer négyzetméteres üzemet hoz létre Miskolcon. A beruházás 1 ezer új munkahelyet teremthet, a termelés várhatóan 2027 nyarán indulhat el.

A polgármester hangsúlyozta: ezek a fejlesztések túlmutatnak egy-egy beruházáson, és hosszú távon a város gazdasági erejét erősítik.

Szociális és kulturális feladatok

Tóth-Szántai József arról is beszélt, hogy a költségvetés jelentős része közvetlenül az emberekről szól. Folytatódik a Salkaházi program, valamint új elemként megjelenik az önkormányzati dolgozók lakástámogatási programja is.

A kulturális intézmények működtetésére szintén jelentős forrásokat biztosítanak: a Miskolci Nemzeti Színház támogatása 960 millió forint, a Miskolci Csodamalom Bábszínház működésére pedig 99 millió forint jut. A kulturális feladatok ellátására az állam több mint 1 milliárd forint központi támogatást biztosít közvetlenül az intézmények számára.

A városi rendezvényekre és közösségi programokra 555 millió forint jut ebben a költségvetési évben.

– A 2026-os nem a látványos ígéretek költségvetése, a stabilitásra és az építkezésre épülő költségvetés. Arra törekszik, hogy a város jól működjön, tisztább és biztonságosabb legyen. Ez a költségvetés azt a célt szolgálja, hogy Miskolc működjön, fejlődjön és lépésről lépésre erősebb várossá – fogalmazott Tóth-Szántai József.

A napirend elfogadása előtt a közgyűlés megemlékezett a közelmúltban elhunyt miskolci kiválóságokról, valamint felidézték a város elmúlt időszakának fontosabb eseményeit, elnyert díjait, turisztikai, kulturális és sporteredményeit.

A polgármester azt javasolta, hogy a testület a 8. napirendi pont tárgyalásával kezdje meg munkáját, tekintettel arra, hogy az MVK Zrt. képviselőinek további elfoglaltságaik vannak. A közgyűlés a javaslatot elfogadta.

Ezt követően a képviselők a sürgősségi előterjesztések napirendre vételéről döntöttek.

Zárt ülésre felvették a Miskolci Csodamalom Bábszínház vezetésével kapcsolatos előterjesztést, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztásáról szóló javaslatot.

Nyilvános ülésre sürgősséggel napirendre került az országos tornaterem-programhoz kapcsolódó előterjesztés, valamint egy, a számozott utcákat érintő javaslat is. Egy további sürgősségi előterjesztést az előterjesztő visszavont.

8. napirendi pont: Javaslat a helyi személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos döntések meghozatalára, valamint a helyi személyszállítási közszolgáltatás 2026. május 31. napjáig terjedő közszolgáltatási követelményeinek elfogadására. Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Az előterjesztést Gadnai-Bodnár Éva, az MVK Zrt. vezérigazgatója ismertette. Elmondta: a jelenlegi közszolgáltatási szerződés 2026. május 31-én jár le, ezért szükséges a szolgáltatás zavartalan fenntartását biztosító döntések meghozatala. A javaslat szerint a működés finanszírozásához mintegy 3,6 milliárd forintos forrásigény kapcsolódik.

Vita a napirend fölött:

Szopkó Tibor (független) önkormányzati képviselő felszólalásában arról beszélt: a teljesítménymutatók alapján látható, hogy a tervek szerint 0,2 százalékos teljesítménynövekedés várható. Mint fogalmazott, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy valamivel több villamos-, és valamivel kevesebb autóbusz-kilométerrel számolnak. Felidézte: korábban az hangzott el, hogy akár egy nap alatt is vissza lehetne állítani a 2019-es menetrendet, ugyanakkor jelenleg sokszor a lakosságszám csökkenésére hivatkozva maradnak el járatok. Hozzátette: sok lakossági panasz érkezik a járatsűrűségre, és egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy kimaradnak járatok. A képviselő szerint megnyugtató lenne, ha a rendszerben látható jelei lennének egy felfelé ívelő fejlesztési pályának.

Tóth-Szántai József polgármester válaszában hangsúlyozta: a közösségi közlekedés fejlesztéséhez elsősorban járművekre és járművezetőkre van szükség. Mint mondta, a városvezetés 2024 októberében kezdett hozzá a jármű- és a személyi állomány bővítéséhez. Ennek eredményeként a következő napokban négy elektromos autóbusz áll forgalomba, és a tervek szerint a nyárig további nyolc érkezik. Hozzátette: még messze vannak attól, hogy minden problémát megoldjanak, de a folyamat már elindult, és időre van szükség a rendszer megerősítéséhez.

1. napirendi pont: Javaslat az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének megállapításáról szóló 3/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves korrekció). Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Szilágyi Kornél, a Gazdálkodási Főosztály vezetője összefoglalójában elmondta, hogy a módosítás több ponton érinti a 2025-ös költségvetést, elsősorban az intézményi támogatások változásai, a vis maior alapok lehívása, valamint egyes többletigények miatt. A korrekciót követően a költségvetés főösszege 147,2 millió forintos változással zárult.

Az előterjesztést tárgyaló bizottságok támogatták a rendelet módosítását.

A vitában Szopkó Tibor (független) önkormányzati képviselő arról beszélt: a 2025-ös gazdálkodás tényleges értékelésére a zárszámadás során lesz lehetőség, amikor már a tényadatok alapján lehet számot adni az önkormányzat működéséről. Felidézte, hogy tavaly év elején több alkalommal is jelezte a közgyűlésnek: az a költségvetési egyensúly, amely a tervekben szerepelt, szerinte inkább elméleti volt, és az év közbeni korrekciók során közeledtek egymáshoz a tervek és a valós számok.

A képviselő szerint a problémát részben a túltervezett bevételek és az alultervezett kiadások okozták. Úgy látja, Miskolc gazdálkodása továbbra sem tudott érdemben elmozdulni arról a pályáról, amely sok más hazai településre is jellemző. Véleménye szerint a közösségi közlekedés, a városüzemeltetés és a fejlesztések területén sem történt jelentős előrelépés. Hozzátette: továbbra sem rendezett az önkormányzatok finanszírozási rendszere Magyarországon.

Tóth-Szántai József polgármester válaszában elmondta: a Megyei Jogú Városok Szövetsége egyeztetést kezdeményezett a miniszterelnökkel az önkormányzati finanszírozás kérdéséről. Mint fogalmazott, az önkormányzati törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek tisztázásra szorulnak. Bízik abban, hogy az egyeztetések nyitott fülekre találnak, és a jelenlegi nehézségek egy része korrigálható lesz.

2. napirendi pont: Javaslat az Önkormányzat egyes saját bevételei, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségei 2027–2029. évekre vonatkozó várható összegének megállapítására. Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Az előterjesztést szintén Szilágyi Kornél főosztályvezető ismertette.

A vitában Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) frakcióvezető arról beszélt: az előterjesztés szerinte azt mutatja, hogy az önkormányzat eladósodottsága folyamatosan növekszik. Mint fogalmazott, a növekedés üteme aggasztó, és nem biztos abban, hogy a bevételek is hasonló mértékben fognak emelkedni.

A frakcióvezető szerint megtévesztő lehet kizárólag az önkormányzat számait vizsgálni, mivel a Miskolc Holding gazdálkodása jelentős hatással van a város pénzügyi helyzetére. Úgy fogalmazott: a város mintegy 13 milliárd forint hitelt vett fel, ezért szerinte érdemes lenne konszolidált beszámolót készíteni, amely az önkormányzat és a holding gazdálkodását együtt mutatná be. Véleménye szerint ideje szembenézni a valós pénzügyi helyzettel.

Szopkó Tibor (független) képviselő szintén hozzászólt a napirendhez. Elmondta: a hitelfelvételek és az iparűzési adóbevételek alakulását vizsgálta meg. Felidézte, hogy a korábbi ciklusokban – Veres Pál és Kriza Ákos polgármestersége idején – a szakemberek munkájának köszönhetően az egy főre jutó iparűzési adóbevétel közel 100 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a jelenlegi tervekben már csak 10–15 százalékos növekedéssel számolnak. Szerinte ez problémás pályát jelez, és hosszabb távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

A vitához Soós Attila, a Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója is hozzászólt. Elmondta: a jogszabályok szigorúan meghatározzák az önkormányzati alrendszerek eladósodásának kereteit, ezért a rendszer alapvetően átlátható. Hangsúlyozta: nincs lehetőség arra, hogy egy önkormányzat az általa működtetett intézményrendszerrel együtt csődhelyzetbe kerüljön, mivel ezt helyi rendeletek és országos törvények is kizárják.

Mint mondta, a hitelfelvétel feltételeit a kormányzati szervek szigorúan ellenőrzik: meghatározott, hogy milyen futamidővel és milyen mértékben lehet hitelt felvenni, és a minisztériumok vétójoggal rendelkeznek ezekben a kérdésekben. Hozzátette: ahol lehet, a városnak érdemes megragadnia a lehetőséget arra, hogy fejlesztésekhez és beruházásokhoz forrást biztosítson. Véleménye szerint a bankok sem finanszíroznának olyan projekteket, amelyek mögött nem látható a város számára is kimutatható haszon.

Napirendi pontok

1. Javaslat az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének megállapításáról szóló 3/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves korrekció).