Ugrás a tartalomra

Tanultak a tragédiából: malomból teret varázsoltak

Létrehozva
Hogy mi volt az Erzsébet tér helyén másfél évszázaddal ezelőtt, az kiderül Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztőjének az írásából.
Kép
Erzsébet tér
Erzsébet tér. Fotó: magánarchívum

Ha ma végigsétálunk a Széchenyi utca páros oldalán, a sűrűn beépített, zömmel eklektikus palotasorok között egy keskeny, de annál elegánsabb tér nyílik meg dél felé, amelynek végén − mint egy jól komponált festményen − ott magasodik az Avas zöldje és a református templom harangtornyával és ódon temetőjével. Az Erzsébet tér a város talán legszebb és legkülönösebb hangulatú szeglete, ám azt már kevesen tudják, hogy bő százharminc éve ezen a helyen malomkerék zakatolt, és cserzővargák áztatták a bőrt a Szinva vizében.

Az árvíz mint városrendező

Miskolc belvárosának képét az 1878-as nagy árvíz rajzolta át véglegesen. Miskolc történetének legnagyobb természeti katasztrófáját követően a városvezetés döntött. Az árvíz fő bűnöseinek a patakra épült malmokat kiáltották ki, amelyek gátolták a víz szabad folyását, így állandó veszélyt jelentettek az ekkor még szinte mindenhol fedetlenül folyó Szinva patakon. A tragédiából tanulva rendelet született a gátat képző malmok lebontására, ám a bürokrácia malmai – ellentétben a valódiakkal – lassan őröltek.

A mai tér helyén álló Pap-malom példának okáért még a rendelet megalkotását követően is hosszú évekig működött, a környékén terjengő szagok sem éppen egy világvárosi tér ígéretét hordozták, hiszen a patakparton cserzőmesterek dolgoztak. Végül 1891-ben győzött a városi grémium akarata, így a malom elbontásával helye lett az új közfürdőnek, és vele egy impozáns térnek, amely méltó reprezentánsa lehetett az árvizet relatíve gyorsan kiheverő, nagyvárosi terveket szövő Miskolcnak. Ám a város nem akarta a múltat végképp eltörölni, így az újonnan kialakított tér hivatalosan a Papmalom nevet viselte.

„A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva s az ennek partjánál emelkedő Avas zárja” – írta később lelkesen a korszak híres enciklopédiája, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, amely már új nevével illette a teret.

Egy építészeti csel

A tér kiépítése nem a Széchenyi utca felől, hanem a Szinva-partról indult. 1892-ben kezdték építeni az Erzsébet fürdő kupolás épületét, amely egy év alatt el is készült. Ezzel szemben húzták fel a város főjegyzője által építtetett Diószeghy-házat, ám a legenda szerint a tervezésbe egy apró hiba csúszott, ugyanis a két épület homlokzata nem lett teljesen párhuzamos.
Hogy a szemnek ez ne legyen bántó, a mérnökök cselhez folyamodtak: a lábazatok feltöltésével és a terep finom alakításával optikailag korrigálták a teret. Ez a tudatos „csalás” később a tér egyik legnagyobb értéke lett: a Széchenyi utca felől nézve a tér finoman szűkül, ami furcsa módon felerősíti a perspektívát, és nagyobbnak, monumentálisabbnak mutatja a háttérben magasodó Avast, mintha egy óriási látcsövön néznénk rá a város szimbólumára.

Kép
Erzsébet tér
A tér végén magasodik az Avas zöldje és a református templom. Fotó: magánarchívum

Az országban az első

A tér középpontjában 128 éve méltóságteljes alak tekint a Széchenyi utca felé. 1898-ban, a forradalom 50. évfordulóján, a korabeli híradások alapján mintegy húszezer ember – köztük az ország és a város prominens alakjai – jelenlétében avatták fel itt Kossuth Lajos szobrát, amely nem csupán egy emlékmű a sok közül: ez volt Magyarország legelső egész alakos köztéri Kossuth-szobra.
A történet pikantériája, hogy a tér közben felvette Erzsébet királyné nevét, így esett meg a történelem furcsa iróniája, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb alakja azon a téren kapott helyet, amely az azt leverő Ferenc József imádott feleségének nevét viseli. Érdekesség, hogy a szobrot évtizedekig egy miskolci polgár, afféle névtelen jótevőként, minden március 15. előtt saját kezűleg tisztította meg, hogy az ünnepségre eredeti fényében ragyogjon.

Paloták és patikák

A tér körüli épületek mindegyike külön történetet mesél. Itt van rögtön az Arany Szarvas Gyógyszertár, amely 1897-ben költözött a Soltész Nagy Kálmán polgármester által építtetett ház földszintjére. A patika története azonban korábbra, egészen 1762-ig nyúlik vissza, neve pedig egy egri kanonoktól kapott cégérre utal, amely évtizedeken keresztül magasodott a gyógyszertár bejárata fölött, és annak mása látható ma is, holott a patika már hosszú évek óta nem üzemel.

A tér egy másik meghatározó épülete a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza. Ha valaki alaposan szemügyre veszi a homlokzatán lévő nemzeti címert, felfedezhet egy apró hibát, a készítők ugyanis véletlenül felcserélték Dalmácia és Horvátország címerét. Az épület egykor a Kereskedelmi és Iparkamarának adott otthont, sőt 1920-ban még lengyel konzulátus is működött a falai között, ma pedig különböző tudományos konferenciák, műhelymunkák otthona.

A tér északi sarkán áll a Steinfeld-ház, ahol egykoron és ma is kávéház hívogatja a megfáradt vándorokat, pontosan ott, ahol egykor a Szirmay család kúriája magasodott.

A MAB székháza és a sarokház kötött álló Pataky–Argay-ház kétemeletes eklektikus épületét Pataky Sándor, a városi építési szakbizottságának elnöke építtette 1894-ben.

Érdekesség még a tér történetében, hogy 1893-ban, a régi Korona Szálloda elbontásakor komolyan felmerült, hogy annak helyén felépítenek egy „második” Erzsébet teret: egy, a fürdőtérhez hasonló tér kialakítását tervezték, amelyet három oldalról beépítettek volna, így a két nagyjából hasonló nagyságú teret a főutca szelte volna keresztül.

Kép
MINAP_indito_Erzsebet_ter_viragzas_20250423-ot_05.jpg
Erzsébet tér. Fotó: Osztie Tibor

Karakter egy térben

A tér története elválaszthatatlan a Szinva pataktól. Volt idő, amikor a vizet – mintha túl akarnák kompenzálni a 19. század hibáit – teljesen lefedték, hogy a tér „összeérjen” az Avas aljával, egyben kiszolgálják az egyre növekvő gépkocsiforgalmat. 2010-ben azonban a város visszahozta a víz közelségét: egy szakaszon kibontották a patakot, amelyre egy kőhidat építettek, hogy valamelyest megmaradjon az összeköttetés az Avassal. A víz csobogása, az eklektikus paloták látványa, valamint a japáncseresznyék tavaszi virágzása együtt teszik ezt a helyet Miskolc egyik legkarakteresebb terévé. Egy olyan közterületté, amelyen pont olyan jó átkorzózni, mint száz évvel ezelőtt.

Nagy Attila

Ez is érdekelhet

Egész héten operában élhet
MiskolcKultúra
Jövő héten rendezik meg az egy héten át tartó operabarát foglalkozásokat a hagyományokhoz híven. Mikor még volt Operafesztivál, ahhoz kapcsolódott ez a maratoni programsorozat a könyvtárban.
Szünetel a tankolás a CNG kúton hétfőn koradélutánig
Miskolc
A gázszolgáltató karbantartási munkálatai miatt, június 22-én, hétfőn várhatóan 8 és 14 óra között, a közforgalmú CNG üzemanyagtöltő állomáson nem lehet majd tankolni.
Képgaléria
Javítják, amit az idő rontott
MiskolcKultúra
A különböző restaurátorok munkáját ismerhették meg a Múzeumok éjszakáján, akik regisztráltak a programra. Több családot is érdekelt volna, mint amennyien befértek az apró műhelyekbe.
Képgaléria
Termelői Nap a Városház téren
Háztáji és kézműves termékekkel hívogatott a belvárosba a Miskolci Termelői Nap
MiskolcGasztro
Őstermelők és házi manufaktúrák hozták el portékáik legjavát a júniusi Miskolci Termelői Napra az igényes vásárlóknak.