Vetített képes előadást tartott Fedor Vilmos író, Miskolc város díszpolgára, dr. Kis József, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye levéltárának igazgatója és Fedor-Szabó Zsuzsa kulturális és marketingszakember.
Nagy szerelmek pedig vannak. Egy ilyen nagy szerelem nyomait kutatják ők hárman. Teszik mindezt azért, mert úgy érzik, valami vagy valaki hiányzik a képről. Ha úgy tetszik, egy példás szerelem történetének elveszett darabjait keresik.
– ezzel a szöveggel hirdették a Kultúrkrimi a múzeumban alcímű programot, ami telt házat eredményezett a Herman Ottó Múzeum első emeleti konferenciatermében.
Fedor Vilmos elmondta, amikor annak idején pályát választott, nagyon fontos szerepet játszott az életében Herman Ottó és az ő munkássága. – Szomorú vagyok, mert úgy gondolom, hogy sokkal többet kellene Herman Ottóval foglalkoznia ennek a városnak. Nagyon kevesen ismerik igazán a valóságot vele kapcsolatban. A Madarak hasznáról és káráról című kötet az a magyar könyv, amelyet a legtöbb nyelvre fordítottak le a világon. Ezért fontos lenne, hogy a magyar emberek még többet halljanak róla – mondta el véleményét az író, majd az előadás konkrét témájára tért rá. – Azt a nőt keressük, aki ezelőtt 102 évvel eltűnt a köztudatból, akinek az emléke ugyan él, de látható nyoma nincs – nyilatkozta.
Még a nevét is elfelejtették
A kutatás és a program ötlete onnan jött, hogy mikor Fedor Vilmos a Pele-háznál járt, feltűnt, hogy Herman Ottó síremlékén csak a polihisztor neve van feltűntetve. – Akkor feleségem, Zsuzsi megkérdezte: Hol van Kamilla? Aki egész életében mellette állt, mindenben segítette, rendezte az írásait, és maga is író volt. Így kezdődött minden – mesélte, majd elárulta azt is, az újságok később még a nevét is megváltoztatták Borosnyay Kamillának, nemcsak az életkorát, hogy hány évesen halt meg. – Kereken tíz évet tévedtek, ugyanis Kamilla nem 70 éves volt, mikor elhunyt, hanem csak 60 – mondta.
Felidézte a két ember szerelmének történetét. – Egy újságcikk kapcsán figyeltek fel egymásra, és attól a pillanattól kezdve tudták, hogy ami közöttük történik, az egyszerre különleges és sorsszerű – mondta, majd megtudtuk, hogy egy cikk jelent meg az állatok öngyilkosságáról, amelyre Herman Ottó reagált. A vitában részt vevő írónő, aki később Kamillaként vált ismertté mellette, szellemes és intelligens válaszokat adott. A tollharc végül szerelemmé alakult – mondta Fedor Vilmos.
Herman Ottó a tudományos világ egyik legnagyobb alakja volt, nem akadémiai végzettsége tette naggyá, hanem kivételes tudása és megfigyelőképessége. Kamilla pedig egy rendkívüli asszony volt. Művelt, szellemes, kiváló humorérzékkel rendelkező társa lett Herman Ottónak. Két korábbi csalódást megélt ember talált egymásra. Mindketten csodaként élték meg ezt a találkozást. Kézen fogva haladtak tovább az életben, és közösen valósították meg álmaikat.
