A beszélgetést Varga Balázs moderálta, résztvevői pedig Csizmadia Máté Noel, az SZFE ötödéves hallgatója, Csuja László, az SZFE oktatója, valamint Szórád Máté, a Freeszfe mozgalom képviselője voltak. A beszélgetés kiindulópontját az adta, hogy az SZFE körül ismét átalakulóban van az intézményi helyzet: új kuratórium állt fel, a rektor pedig kezdeményezte a lemondásáról szóló tárgyalást.
Bizalom nélkül nem megy
Csizmadia Máté Noel hallgatói oldalról beszélt az elmúlt évek tapasztalatairól. Mint mondta, számukra az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy megfogalmazzák, mit szeretnének az egyetemtől, és hogyan viszonyulnak ahhoz az intézményi működéshez, amely az elmúlt időszakot jellemezte.
– A bizalmi légkör sajnos nem létezik az egyetemen. Ezt úgy mondom, hogy közben kiváló oktatóink is vannak. Tehát ez egy folyamatosan kettős, megosztott helyzet – fogalmazott.
A hallgató szerint az új kuratórium egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy olyan vezető kerüljön az intézmény élére, aki szakmailag és társadalmi értelemben is képes bizalmat építeni. Hangsúlyozta: a hallgatók érdeke az, hogy biztonságos keretek között tudjanak tanulni és dolgozni.
Csuja László oktatóként úgy látja, az SZFE helyzete továbbra is sok bizonytalanságot hordoz. Szerinte az egyik legnagyobb kérdés az, hogyan lehet demokratikus módon megújítani egy olyan intézményt, amelynek működése az elmúlt években komoly viták tárgya volt.
– Jelenleg nagyon sok a kérdőjel. Az új kuratóriumnak elég korlátozottak a jogai – mondta.
Az oktató szerint önmagában a kuratórium cseréje még nem oldja meg az intézmény problémáit. A beszélgetésen arról is szó esett, hogy a szenátus összetétele és legitimitása szintén kulcskérdés, hiszen az egyetemi autonómia egyik alapvető szereplőjéről van szó.
Nem visszaállítás, újraalapítás
Szórád Máté szerint az SZFE helyzete azért is különleges, mert 2020-ban az oktatók és hallgatók jelentős része elhagyta az egyetemet, ezzel pedig megszakadt az a folytonosság, amely normál esetben egy felsőoktatási intézmény életét jellemzi.
A Freeszfe képviselője arról beszélt, hogy külön kell választani a Freeszfe Egyesületet mint szervezetet, valamint azt a tágabb közösséget, amelyet a 2020 előtti SZFE hallgatói és oktatói alkotnak. Mint mondta, a Freeszfe Egyesület az egyetemről távozó hallgatók oktatásának folytonosságát segítette, többek között külföldi egyetemek bevonásával.
Szórád Máté hangsúlyozta: a cél nem az, hogy az SZFE egyszerűen visszatérjen a 2020 előtti állapotokhoz.
– Senki nem a 2020 előtti SZFE állapotokat szeretné visszaállítani. Annak az egyetemnek, annak a működésnek is nagyon sok hibája volt. Újraalapításról kell beszélni – mondta.
Csuja László is ehhez kapcsolódott, amikor arról beszélt, hogy az egyetem korábbi működésének hibáiról szakmai alapon kell beszélni, de ez nem igazolhatja azt, ami 2020-ban történt. Szerinte az SZFE-nek olyan új alapokra lenne szüksége, amelyekben a szakmai közösség, a hallgatók és az oktatók is magukénak érzik az intézményt.
Az oktató úgy fogalmazott: az egyetemfoglalás egyik fontos tapasztalata éppen az volt, hogy az intézményhez történetek, értékek és közös élmények kapcsolódnak. Ezeket szerinte nem eltüntetni, hanem beépíteni kellene az új intézményi gondolkodásba.
Milyen legyen az új SZFE?
A beszélgetés második felében a résztvevők már inkább arra keresték a választ, milyen szerepe lehetne az SZFE-nek egy átalakuló magyar filmes és színházi képzési rendszerben. Csuja László szerint fontos lenne, hogy az SZFE és a Freeszfe között valamilyen szorosabb együttműködés jöjjön létre.
Szóba kerültek a Freeszfe-n kialakult pedagógiai tapasztalatok is, köztük az íróképzés, amely a forgatókönyvírást, a szépirodalmat és az újságírást egységben kezeli, valamint a mentálhigiénés programok, amelyek a művészképzés lelki terheire és a tanár-diák viszonyok kiegyensúlyozására figyelnek.
Csizmadia Máté Noel egy gyakorlati problémát is kiemelt: szerinte az intézmény jelenlegi széttagoltsága nehezíti a közösségépítést.
– Jelenleg a három intézet három különböző helyen van. Nem ismerjük egymást úgy, ahogy kellene. A színészek el vannak szeparálva tőlünk, a hallgatók szét vannak szórva – mondta.
A hallgató szerint rövid vagy középtávon fontos lenne, hogy az intézmény újra egy helyre kerüljön, mert ez is segíthetné a valódi egyetemi közösség kialakulását.
A kerekasztalon a közönség is bekapcsolódhatott a beszélgetésbe. Felmerült többek között az egyetemfoglalás után külföldön diplomát szerző hallgatók sorsa, valamint az is, hogy az elmúlt években más filmes képzések és alternatív filmiskolák is megerősödtek Magyarországon. Ez újabb kérdést vet fel: mitől lehet a jövőben sajátos és megkerülhetetlen az SZFE szerepe?
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy az SZFE sorsa nem pusztán jogi vagy intézményi kérdés, hanem bizalmi ügy is. Ahhoz, hogy az egyetem újra hitelesen működhessen, nemcsak vezetőket és szabályokat kell rendezni, hanem azt is, hogy a hallgatók, oktatók és a szakma újra magukénak érezzék az intézményt.
