Összesen 520 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg az „Együtt Tetemvár – Bábonyibérc városrészekért! – szociális célú városrehabilitáció megvalósítása!” című projekt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében. A program átfogó célja a munkaerőpiacról kiszoruló, nehéz anyagi és lakhatási körülmények között élő, hátrányos helyzetű emberek életlehetőségeinek javítása, valamint társadalmi integrációjuk erősítése.
A programban közösségi és társadalmi integrációs, foglalkoztatást segítő, gyermekeknek szóló non-formális oktatási, egészségfejlesztési, valamint bűnmegelőzési és közbiztonságot javító programokat is szerveznek.
Nem csak egy szűrés
Pénteken az egészségügyi szűréseké volt a főszerep. Délelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tetemvári jelenlét pontján, majd a Bábonyibérci Közösségi Házban várták az akcióterületen élő aktív korú lakosokat. A résztvevők vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-mérésen vehettek részt, majd elsősegélynyújtási és baleset-megelőzési ismereteket is kaptak. Az érdeklődők az anyatejes táplálás fontosságáról és előnyeiről is hallhattak előadást.
Képes Norbert, a Magyar Vöröskereszt szociális munkása szerint a szűrés önmagában csak egy eleme annak a komplex szakmai munkának, amelyet a projektben végeznek.
– Komplex a program, mint ahogy az itteni problémák is azok. Az egészségügyi szűrések és a tanácsadás csak az egyik „csomag”, több ilyen is van benne – fogalmazott.
A projekt egyik legfontosabb pillére a folyamatos szociális munka. A szakemberek mindkét városrészben 90-90 emberrel dolgoznak kiemelten: követik a helyzetüket, tanácsadást és segítséget nyújtanak, fejlesztési terveket készítenek, és igyekeznek támogatni őket abban, hogy a különböző szolgáltatásokhoz ténylegesen hozzá is férjenek.
Közelebb vinni az egészségügyi ellátást
Képes Norbert szerint a tapasztalatok alapján az egészségügyi szolgáltatásokat is közelebb kell vinni az itt élőkhöz. Sok esetben ugyanis csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már komoly a probléma, miközben a rendszeres kontrollvizsgálatokhoz nehezebben jutnak hozzá.
A tervek szerint ezért legfeljebb negyedévente, de lehetőség szerint inkább kéthavonta általános szűrővizsgálatokat szerveznének. A vércukor-, koleszterin- és vérnyomásmérés mellett a tervek között szerepel többek között a véroxigénszint és a testtömegindex ellenőrzése is.
A szociális munkások feladata ugyanakkor nem ér véget a mérésnél. A szakemberek kapcsolatot tartanak a védőnőkkel és a háziorvosokkal, és abban is próbálják segíteni a lakosokat, hogy ha szükséges, eljussanak a szakellátásba.
Képes Norbert szerint ugyanis az ellátási folyamatban több ponton is előfordulhat lemorzsolódás: nehézséget jelenthet már az időpontkérés, majd az is, hogy a beteg ténylegesen megjelenjen a vizsgálaton. Ezt követően pedig a gyógyszerkiváltás és a terápiás kezelések követése is segítséget igényelhet.
A problémák már gyermekkorban kezdődhetnek
A szociális munkás szerint az itt élők egészségi állapotát nem lehet egyetlen okkal magyarázni. A lakhatási körülmények, a szegénység, a táplálkozási szokások és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyaránt hatással lehetnek az életminőségre.
Tapasztalataik szerint a problémák egy része már egészen korán megjelenhet. A szakember a hiányos várandósság alatti kontrollvizsgálatokat, a koraszülöttséget, a gyermekgondozással kapcsolatos anyagi és információs nehézségeket, illetve a visszatérő betegségeket és az ebből adódó iskolai hiányzásokat is említette.
Ehhez társulhatnak a káros szenvedélyek, a nem megfelelő táplálkozás és az alacsony jövedelemből fakadó étkezési lehetőségek. A szakember szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás sok esetben háttérbe szorul, miközben magasabb lehet a szénhidrátbevitel.
A lakhatási körülmények szintén komoly kihívást jelentenek. Több lakásban nincs teljes körű közművesítés, a vizet kútról hordják, a házak között pedig találhatók félig vályog-, félig téglafalú, vizes, dohos épületek. A fűtést sok helyen kályhával oldják meg, ami további problémákat okozhat.
A férfiak esetében ehhez a fizikai munkavégzés is társul: sokan hosszabb időre más településekre, például budapesti vagy távolabbi építkezésekre járnak dolgozni. A szakember tapasztalata szerint a fizikai terhelés és az életkörülmények együttesen az idősebb korosztály munkaalkalmasságára is hatással lehetnek.
Nem egyetlen szervezet feladata
A projekt egyik fontos eleme, hogy a problémák kezelését nem kizárólag a konzorciumi partnerek saját eszközeivel próbálják megoldani.
A programot Miskolc önkormányzata a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézménnyel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetével és a Regionális Civil Központ Alapítvánnyal együttműködésben valósítja meg.
A projektben négy területi integrált munkacsoportot is létrehoztak. Ezek célja, hogy a helyi problémákra konkrét, több szereplőt érintő megoldásokat keressenek, és a projektben rendelkezésre álló erőforrásokon túl a város, illetve az állam más lehetőségeit is bevonják.
Az egyik ilyen munkacsoport egy konkrét, régóta rendezetlen terület problémájával foglalkozik. A cél itt nem pusztán a terület megtisztítása, hanem az is, hogy azt később közösségi célra lehessen használni. A tervek szerint egy kisebb közösségi teret, játszóteret és leülési lehetőséget alakítanak ki, hogy a környéken élő gyerekek és családok számára rendezett, használható terület álljon rendelkezésre.
