- A kormányzat próbálta láthatatlanná tenni a sztrájkot, ami részben sikerült is neki - szűrte le az első órák tapasztalatait Pilz Olivér. A Herman Ottó Gimnázium matematika, fizika, biológia szakos tanára, a Tanítanék mozgalom meghatározó alakja ezzel arra a sztrájkrendeletre utalt, ami kimondta: a pedagógusok munkabeszüntetését csak úgy engedélyezik, ha az "észrevétlen" marad az intézmények működése szempontjából. Tehát például a különböző osztályok keveredése nélkül kell felügyelni a gyerekekre, és minden csoportban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak. Ezt a Hermanban megoldották, úgy is, hogy a tanárok többsége arról döntött, hogy vállalja a sztrájkot.
Felemelt fej, egyenes gerinc
- Úgy gondoljuk ugyanis, hogy már nincs hová hátrálni, valamit tenni kell. Ha minden így marad, az oktatás gyakorlatilag megszűnik - figyelmeztetett Pilz Olivér, aki borús előrejelzését azzal támasztotta alá, hogy sokan hagyják el a pályát, de a nyugdíjba menő kollégákat sem tudják már pótolni. Hogy kevés a fiatal tanár, annak pedig az az egyik oka, hogy "ma már gyakorlatilag megélhetési problémákkal küzdenek a tanárok", amit csak felerősít a magas infláció; a fiatalok számára nem vonzó a tanári pálya.
A Tanítanék mozgalom elindítója rámutatott egy olyan társadalmi jelenségre is, hogy a hetek óta tartó polgári engedetlenség sokak tiszteletét kiváltotta.
- Az látják az emberek, hogy a pedagógusok felemelték a fejüket, kiegyenesítették a gerincüket, és kiállnak az oktatási rendszerért és saját magukért. Nagyon sokan állnak mögénk - hangsúlyozta, hozzátéve: várják a csatlakozók fotóit, információit a Facebook-oldalukra, és elindítottak egy sztrájkalapot is, az ide beérkező támogatásokból a sztrájkban résztvevő, valamilyen anyagi kárt szenvedő tanárokat segítik majd meg (ITT lehet felajánlást tenni).
"Ki kell dobni a sutba"
Ahogy a Hermanban, úgy a Földesben is voltak olyan osztályok, ahol két-három fiatal ment csak be ma. "Feltűnően sokan hiányoznak" - erről számolt be nekünk a gimnáziumban tanító Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) regionális ügyvezetője elmondta, tizenhét kollégája folytat polgári engedetlenséget a Földesben, huszonheten pedig sztrájkolnak.
- Egyre többen ismerik fel, hogy ez az egész helyzet ma már arról szól, hogy holnap ki fog tanítani - mutatott rá, azon véleményét is megfogalmazva, hogy az erősen központosított oktatási struktúrát "ki kell dobni a sutba", és rendezni kell a pedagógusok bérét.
Szűcs Tamás erős kritikával illette a fenntartó tankerületi központokat, ahol úgy döntöttek, hogy akik mégis inkább vállalják a munkát, azoknak plusz pénzt adnak, akkor is, ha az nem járna nekik a jelenlegi jogszabályok szerint - mindezt a sztrájkoló kollégák pénzéből.
- Ez véleményem szerint rendkívül etikátlan. Az összeget éppen az ukrán menekülteknek is odaadhatták volna - vélekedett a regionális ügyvezető.
Végül tudatta azt is, hogy szombaton tüntetést tart a PDSZ a fővárosban, a Kossuth téren.
"Veletek vagyunk" - üzentek és tüntettek a diákok
A tanulók közben szerdára tüntetést szerveztek a Kossuth térre. A tudósítások szerint több ezren vettek rajta részt. A felszólaló diákok egyebek mellett megfogalmazták, hogy "tanárok nélkül nincs tudás, tudás nélkül pedig csak buta ország van", nem akarnak több kialvatlan és motiválatlan tanárt, olyanokat, akiket bedarált a rendszer. Vagy:
„A mostani tüntetés nemcsak a tanárokról szól, hanem a szülőkről vagy a tanárszakokon tanuló egyetemistákról, és rólunk is, akik hisznek egy szebb, műveltebb jövőben. A tanárok szakmai és anyagi megbecsülése befektetés a jövőbe. Ha a miénk a jövő, az a tanárokon is múlik. (…) A ma osztálya a holnap országa!”
50 százalékos béremelés
A Momentum a történtekre reagálva, közleményben felidézte oktatási programját, amiben szerepel egyebek mellett az önálló Oktatási Minisztérium létrehozása, a tankötelezettség korhatárának visszaállítása 18 évre. Garantálnák legalább egy idegen nyelv hatékony elsajátítását, visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát és a pedagógusok szakmai önállóságát. Továbbá: csökkentenék a diákok és a pedagógusok leterheltségét, és nagyobb teret hagynának a kritikai gondolkodás, a vitakultúra, a problémamegoldás fejlesztésére. A felsőoktatási intézmények pedig oktatási, kutatási, szervezeti és gazdálkodási autonómiát kapnak - írták.
Követeléseik és mostani határozatlan idejű sztrájkjuk jogos - állt ki a pedagógusok mellett az LMP is. A párt társelnökei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté által jegyzett közleményben azt írták, hogy a Fidesz "folyamatosan semmibe veszi a pedagógusokat, akiknek nincs hova hátrálniuk".
- Leépítették az oktatási intézmények autonómiáját, elvették a tanárok szuverenitását, a szabad tankönyvválasztás jogát, a Nemzeti alaptanterv pedig az oktatás szabadságát csorbította. A kormány eközben anyagilag sem becsüli meg az ágazatban dolgozókat és az intézmények sem jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amik megteremtenék a korszerű oktatás feltételeit - sorolják.
Hangsúlyozzák, hogy hazánknak "egyértelműen az az érdeke", hogy egy kormányváltással az oktatás végre megkapja azt a figyelmet, amit megérdemel - többek között a pedagógusok 50 százalékos béremelését.
