Az első reakciókból úgy tűnik, a magyar nyelvi feladatsort nem tartották nehéznek a nyolcadikosok, de a matekpéldák sokaknál kiverték a biztosítékot - írja az Eduline.
A középiskolai felvételin egyébként a magyar szokott jobban menni a nyolcadikosoknak, az országos átlageredmény tavaly ebből a tantárgyból 30, matematikából viszont csak 22,7 pont volt - a maximális 50-50-ből.
A legtöbb nyolcadikos évről évre a fogalmazástól tart a legjobban. A HVG Középiskola 2023-nak nyilatkozó szakember szerint ezt elsősorban azzal magyarázzák a gyerekek, hogy az iskolában kevés fogalmazást kell írniuk, azt is rendszerint kötelező olvasmányokról. A végzősök nagy részének idegen terep az érvelő fogalmazás műfaja, a hatodikosoknak pedig sokszor az elbeszélő és leíró műfaj is nehézséget okoz. Idén egyébként a múzeumok létjogosultságáról kellett fogalmazást írniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek.
A matematikatesztet már jóval nehezebbnek tartották a nyolcadikosok. Az egyik szülői csoportban arra a kérdésre, hogy "A matekot mindenki nehéznek találta?" több tucat "igen" válasz érkezett. Van, aki azt is hozzátette, hogy a lánya évek óta matematikatagozatra készül, de a geometriai feladattal nem boldogult, így most azzal számol, hogy a rég kinézett gimnáziumba nem fog bekerülni. Egy másik szülő arról számolt be, náluk sírás lett a matektesztből.
Az írásbeli felvételire mindkét tárgyból tíz-tíz feladatból áll, ezek megoldására összesen 45-45 percet kaptak az általános iskolások.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 71 ezer diák jelentkezett a középiskolai központi felvételi vizsgára. Közülük 56 ezer nyolcadikos (ennél az előző években jóval kevesebben vizsgáztak), 9100 hatodikos és több mint 6000 negyedikes. Ők az ország 541 pontján írták meg a tesztet magyarból és matematikából.
(A külső kép 2021-ben készült)
