A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Ezt követően több fürdővárosban, településen is rendeztek Anna naphoz kapcsolódóan Anna-bál elnevezéssel társasági eseményt.
A XX. század elejétől Miskolctapolca híres gyógyvizének köszönhetően az északkeleti régió pezsgő társasági életének központja volt. A bálozás ötlete 1923-ban az Anna Szálloda építésének apropóján született meg. Már a névadás is utalt arra, hogy az Anna-báloknak fontos szerepet szántak. A tapolcai Anna-bál nem Balatonfüred egyfajta másolása volt Kelet-Magyarországon, nem is a rivalizálás, hanem a hely hangulata, az itt élők igénye szülte. A háború, majd az azt követő évek, az állami cégek, vállalatok munkastílusa megváltoztatta a bálozás korábbi szokásait, hangulatát. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején megszűntek a bálok, 1990-ben pedig megszűnt, majd eltűnt az Anna Szálló is.
A miskolci Anna-bál királynője 2024-ben a 62 éves Pàl Sándorné Marika lett Miskolcról, az első udvarhölgy a 30 éves Nagyné Bódi Nikolett Budapestről, a második udvarhölgy pedig a 73 éves miskolci Kárpátiné Ágnes lett.
A bálozás hagyományát a Miskolci Dallamok Szárnyán Művészeti Klub élesztette fel, s már a tizennegyedik alkalommal tartották meg.
Az eseményen műsort adott: Kerek Judit és Fodor János énekes, zenélt: Kecer Zsolt.
