Illetve csak kezdődne, ha nem hatalmasodna el többeken a karácsonyi készülődés, és nem rohanással, feszültségben telnének a mindennapok. Az adventi időszakban érkezik el az ideje annak, hogy lelkünket valóban felkészítsük a karácsonyi ünnepkörre. Ezt elég nehéz úgy elérni, ha túlterheljük magunkat az ajándékozás okozta stressztől. Nem beszélve arról, hogy ez mekkora anyagi terhet róhat ránk, főleg akkor, ha a nagycsaládot is megvendégeljük ilyenkor. Ennek az időszaknak pont nem erről kellene szólnia, hanem a nyugodt, örömteli hangulatról, ahol képesek vagyunk a hálára, a szeretetre koncentrálni. Ha megtervezzük az ajándékokat vagy a menüt, akkor átláthatóbbá válik az előttünk álló időszak, és a stressz is csökken.
Ahhoz, hogy megteremtsük a hangulatot, nem kell az egész utcát megvilágítanunk különféle csillogó-villogó füzérekkel, pontosan elég egy szál gyertya is az asztalon. A dekorációra is igaz, hogy a kevesebb, az több. Készítsünk együtt, akár a gyerekekkel adventi koszorút, mézeskalácsot, papírból füzért, bátran lehetünk kreatívak, hiszen a lényeg, hogy örömet szerezzünk. Ha ilyenkor családi és baráti összejövetelekre többször vagyunk hivatalosak, vagy esetleg mi hívunk vendégeket, akkor az együttlétet és az ünnepi hangulatot megteremthetjük tréfás játékokkal, társassal, különféle közös tevékenységekkel, akár kültéri programokkal.
Az ünnepek nemcsak a rohanásról, a kapkodásról, a zsörtölődésről szólhatnak, hanem a pihenésről és a gondoskodásról is. Fontos, hogy találjunk időt a pihenésre, arra, hogy odafigyelünk magunkra ebben a hónapban is. Ha csak átszaladunk az ünnepeken és kimerülten fejezzük be az évet, akkor oda a karácsony varázsa. Találjunk időt, amikor elcsöndesedhetünk, pihenhetünk, vagy olvashatunk. Hagyjunk időt arra, hogy visszagondoljunk az elmúlt esztendőre, arra, ami az előző adventi várakozás óta történt velünk. Milyen tanulságokat tudunk levonni, min szeretnénk változtatni, merre haladunk tovább? Megváltozott-e gyökeresen az életünk, és vajon tetszik-e nekünk az, ami körülvesz bennünket?
Jótékonykodni egész évben jó, mégis valahogy az évnek ebben a szakaszában többen is megteszik. Semmiből nem tart támogatni a rászorulókat, különösen, ha nekünk több van, mint amire szükségünk van. Ez segít csak igazán emlékeztetni minket arra, hogy az ünnep nemcsak rólunk szól, hanem másokról is. Nem kell mindig pénzre gondolni, egy tálca süteménnyel is elég bekopogni valakihez, aki egyedül tölti az ünnepet. Akár azt, ami megmarad az ünnepi ételből, odaadni annak, akinek nem jutott. Elhagyni egy mikuláscsomagot a városban, a villamoson, valakinek biztosan mosolyt csal az arcára. Ha pedig lehetőség van arra, hogy közösségi eseményeken is részt vegyünk, meghallgassunk karácsonyi énekeket, koncerteket, akkor másokkal is meg tudjuk osztani az ünnepi hangulatot.
Kívánok békés, áldott adventi időszakot mindnyájunknak.
