Az ötödik hónapja tiltakozó, elemzők szerint az alsó középosztályhoz tartozó sárgamellényesek 22. alkalommal rendeztek felvonulásokat országszerte. A részvétel már nem közelíti meg a tavaly november 17-i első hétvégén szociális követelésekkel utcákra vonuló csaknem 300 ezres tömeget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő "keménymag" azóta is minden hétvégén tiltakozik. Múlt szombaton országszerte már csak 22 ezren demonstráltak.
A szervezők ezúttal Toulouse városát nyilvánították a nemzeti megmozdulás fővárosának, ahol a rendbontások megakadályozását célzó és a gyülekezéseket szigorító törvény ellen hirdettek tiltakozást. A jogszabály ezen a héten lépett életbe.
A parlament által márciusban megszavazott és a köztársasági elnök által a héten kihirdetett törvény értelmében szigorúbban büntetik azokat, akik be nem jelentett tüntetéseket szerveznek, azok pedig, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, egy év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követnek el.
A jobboldali többségű szenátusban már tavaly októberben megszavazott javaslatot a sárgamellényes tüntetéseket kísérő erőszak miatt terjesztette be a kormány a nemzetgyűlés elé. A szöveget a jobboldal eredetileg a feketeruhás anarchista csoportok ellen fogalmazta meg, amelyek évek óta szinte minden békés tüntetésen erőszakos zavargásokat kezdeményeznek. A kormány azonban csak a sárgamellényes tüntetéseket is kísérő erőszak miatt tette magáévá a javaslatot. Az államtanács végül alkotmányellenesnek nyilvánította a szövegben azt a passzust, amely lehetővé tette volna a tüntetők előzetes rendőrségi eltiltását a megmozdulásokról, így az a kihirdetett törvényben már nem szerepel.
A délnyugat-franciaországi nagyvárosban már délben összecsapások törtek ki a rendőrök és azon anarchisták között, akik a be nem jelentett helyszíneken tüntetni próbáló sárgamellényesek közé keveredtek. Eközben Párizsban két bejelentett útvonalon békésen tüntettek néhány ezren. A francia kormányt és az Európai Uniót bíráló párizsi demonstráció ezúttal a korábban megszokott hagyományos tiltakozásokra emlékeztetett. Délutánra más nagyvárosokba (Marseille, Grenoble, Lille, Bordeaux) is terveztek felvonulásokat.
Emmanuel Macron államfő a jövő héten tervezi bejelenteni azokat az intézkedéseket, amelyekről a kormányzat a társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére meghirdetett nemzeti vitasorozaton felvetett javaslatok alapján döntött, de amelyek részleteiről és a bejelentés pontos időpontjáról eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki.
A január közepén indított több mint tízezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - tizennégyen maga az államfő is részt vett, és 6-7 órán át beszélt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről.
A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló, egyfajta választási kampányt folytasson, és a támogatottságának mértéke a mélypontot követően ismét harminc százalék fölé emelkedjen.
